Egységesen mérnék a nyelvtudást az EU-ban

Közös európai nyelvi kompetenciamutatót vezetne be az uniós tagországokban az Európai Bizottság – így a nyelvtudást minden államban ugyanúgy mérnék. A közös módszert először az angol, francia, német, spanyol és olasz nyelvre alkalmaznák. Az Európai Parlament (EP) ma nem szavazta meg a saját 2004-es költségvetésének végrehajtásával foglalkozó jelentést.

EP: nem szavaztak a 2004-es költségvetés végrehajtásáról

Nem szavazott ma az Európai Parlament (EP) a saját 2004-es költségvetésének végrehajtásával foglalkozó jelentésről. A költségvetési ellenőrzési bizottság (elnöke a szocialista Fazakas Szabolcs) és a jelentéstevő Markus Ferber (néppárti, német) azt javasolta: az EP halassza el a szavazást arról a jelentésről, amellyel a képviselők jóváhagyták volna a parlament 2004-es költségvetésének végrehajtását. Ennek oka az EP által jelenleg is használt két strasbourgi épület tervezett megvásárlása körüli tisztázatlan helyzet – tájékoztatott az Európai Parlament sajtószolgálata.

Az ügy visszakerült a költségvetési ellenőrzési bizottsághoz, amely hat hónapon belül új jelentést készít. A szavazás előtt egyébként Ferber azt mondta: nem arról van szó, hogy elutasították volna a költségvetés végrehajtásának jóváhagyását, hanem arról, hogy hat hónapot nyert az EP a helyzet megfelelő értékelésére.

A parlament elfogadta ugyanakkor egy sor másik uniós intézmény, így az Európai Bizottság zárszámadását. A bizottságról elfogadott jelentésből kiderül: a képviselők szigorúbb ellenőrzést és nagyobb hatékonyságot várnak el az EU-pénzek tagállami elköltésénél, és fokozottabb átláthatóságot, elszámoltathatóságot akarnak. Az olyan esetekben, amelyekben az uniós forrásokat a tagállamok és a bizottság közösen használják fel, nemzeti nyilatkozatokat íratnának alá a tagállamokkal. Így az EU-országok felelőssé tehetők lennének a költségvetés végrehajtása során esetleg előforduló hibákért.

Egységesen mérnék az idegennyelvtudást

Az uniós tagországokban különböző módszereket használnak a nyelvtudás szintjének mérésére, ami lehetetlenné teszi az egyes képesítések összehasonlítását – ez megnehezíti a külföldön szerencsét próbáló munkavállalók és diákok dolgát is. Az Európai Bizottság ezért közös európai nyelvi kompetenciamutatót vezetne be. Ez objektív tesztek alapján értékelné az olvasási, a szövegértési, a beszéd- és íráskészséget. A bizottsági javaslat szerint először az Eurobarométer felmérese szerint a legtöbbek által tanult öt nyelven (angol, francia, német, spanyol és olasz) tesztelnék a módszert, azután fokozatosan terjesztenék ki azt a többire. (A parlament elutasította azt a módosító indítványt, amely szerint a lengyel is az első körbe került volna.) A parlament szerint az újonnan javasolt mutató bevezetése nem jelent pluszkiadást, azt ugyanis finanszírozni lehet a Socrates-, a Leonardo- és az élethosszig tartó tanulást ösztönző programból.

Módosítanák a HCFC-kvótaszabályokat

Az EP csütörtökön támogatta az Európai Bizottság javaslatát, hogy az új tagállamok érdekében az ózonréteget lebontó anyagok kvótáinak elosztásánál változtassák meg a viszonyítási alapul szolgáló bázisévet, így 1999 helyett 2002–2003 átlaga lesz a mérvadó. A módosítás lehetővé fogja tenni egyes, a tíz új EU-tagállamban 2002–2003-ban működő kereskedelmi vállalat számára – amelyek 1999-ben még nem voltak piaci szereplők –, hogy folytathassák tevékenységüket. (Ha 1999-et vennék bázisévnek, számos vállalatnak nem jutna importkvóta.)

Több pénz kutatás-fejlesztésre

Az unióban a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások jelentősen elmaradnak az optimális szinttől, ezért az Európai Bizottság elképzelhetőnek tartja, hogy engedélyezzék ennek állami támogatását. A bizottság bizonyos feltételek teljesülése esetén támogathatónak tartaná a kis és közepes vállalatok (kkv) technológiai innovációja állami támogatásának engedélyezését.

A vonatkozó jelentés kiemeli, hogy a kis és közepes vállalatok többnyire „nem hajlandók a technológiai innováció jelentős kockázatát felvállalni, annak ellenére, hogy ez nemcsak egyedi előnyöket hozhat, hanem a társadalom egészének is hasznára válhat”. Ezért a képviselők szerint „haladéktalanul állami támogatásban kell részesíteni azon támogató intézkedéseket, amelyek ösztönzik a kkv-kat, és csökkentik a technológiai innovációs eljárások kockázatait”.

Megemelték a schengeni vízumot, de határaink mentén kedvezmény jár

Az Európai Unió belügyminiszteri tanácsa 35-ről 60 euróra emelte az egységes, három hónapra érvényes úgynevezett schengeni vízumdíjat. Az új tarifa a jövő év elejétől lép életbe, de a mostani ülésen arról is döntöttek, hogy hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a nyugat-balkáni országokkal a kedvezményes tarifákról és a vajdasági magyarokat is érinti. A kedvezmények lehetőségét Magyarország már hónapok óta szorgalmazta és a megszületett döntést, bár Magyarország az ülésen nemmel szavazott, végül is magyar diplomáciai sikerként értékelte a luxemburgi ülésen hazánkat képviselő Kiss Tibor uniós nagykövet.

A nagykövet hozzátette: Magyarország a nem szavazatot figyelmeztetésnek szánta, hogy a lehető leghamarabb írásban is rögzítsék a kedvezményekről a tárgyaláskezdést a nyugat-balkáni országokkal. Arról már korábban döntöttek, hogy Ukrajna kedvezményes vízumdíjban részesül majd. Így tehát a szomszédos, de nem EU tag országokban élő magyaroknak vélhetően 60 eurónál alacsonyabb díjat kell majd fizetniük az uniós vízumért– adta hírül a Magyar Rádió.