A Wall Street Journal európai kiadásának keddi számában megjelent szerkesztőségi cikk felidézi Orbán Viktor egyik kijelentését, miszerint az ellenzéki vezető is úgy látja: a választás nyomán megnyugodtak a pénzügyi szereplők. A WSJE szerint ugyanakkor nem egészen tiszta, mi a piacok optimizmusának oka, mert „a két fő párt egyike sem állt ki komoly gazdasági reformok mellett”.
Az amerikai újság szerint Magyarország legsúlyosabb problémája az államháztartási deficit, amely az EU-ban a legnagyobb, s idén a tavalyi 6,1 százalékról akár 8 százalékra is emelkedhet. Szól a forint gyengüléséről, Járai Zsigmond jegybankelnök múlt heti, a magyar fizetőeszközt „súlyos veszélyben” láttató nyilatkozatáról, s úgy véli: még a 2010-es dátum is irreális az euró bevezetésére, s a forintot csak 2013 körül válthatja majd fel az euró.
A lap szerint az a tény, hogy a pénzpiac üdvözölte a választások eredményét, inkább a vágyálmokon alapulhat, mintsem a változások konkrét jelén. A lap idézi Gyurcsány hétfői kijelentését, miszerint a rendszerváltás óta a legintenzívebb reformszakasz következik, s úgy látja: csak ezután derül majd ki, vajon a miniszterelnök valóban érti-e a helyzet súlyosságát, vagy csak tudja, hogy a piacok mit akarnak hallani. „S az nem túl biztató, hogy nem tudott semmilyen részletet sem mondani terveiről” – olvasható az amerikai konzervatív lapban.
Az FT szerint hatástalanok a reformigéretek
Sok megfigyelőre valószínűleg nem tesznek nagy hatást a hétfőn bejelentett magyar reformígéretek miután az elmúlt 5 évben azt látták, hogy az ország túllépett minden deficit-előrejelzést – írta a Financial Times brit üzleti napilap. A lap szerint a forint védelme és az euró bevezetése érdekében Gyurcsány Ferencnek azonnal csökkenteni kell az államháztartási hiányt. A svájci konzervatív Neue Zürcher Zeintung spórolásra sarkall, hogy a magyar pénzpiacok elkerüljék a további presztízsveszteséget.
Gyurcsányt ünneplik, Orbánt kárhoztatják a német lapok
A Der Standard a baloldali osztrák napilap újságírója A sikerre ítélt kormány című elemzésében lelkesedik Gyurcsány Ferencért. A régi-új kormányra gigantikus feladatok várnak – írja Kathrin Lauer. Mindenekelőtt a parttalan költségvetési hiányt kell megfékezni, ha az ország belátható időn belül csatlakozni kíván az euró-övezethez. Azt, hogy mindennek hogyan kell történnie, Gyurcsány Ferenc nem árulta el. Az optimisták abban bíznak, hogy Gyurcsány a felpuffasztott közigazgatást visszanyesi. A legnehezebbek a nyugdíj és az egészségügyi rendszer reformja ígérkezik, mert az ezzel járó kemény megszorítások miatt ettől más országok politikusai is tartanak – teszi hozzá a Der Standard, hozzáfűzve: kérdéses, hogy Gyurcsány takarékossági lépései mennyiben egyeztethetőek össze a nagyhangon bejelentett infrastrukturális fejlesztésekkel, az autópálya és vasúthálózat kiépítésével.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, konzervatív német lap „Kontinuitás jóban-rosszban” című vezércikkében ismerteti Gyurcsány győzelmének okait. Az európai néppárt alelnöke populista hangokat ütött meg, hogy megszólítsa a munkásokat és a nyugdíjasokat – céloz Orbánra a lap. E kísérletek, miként is lehetne másként Magyarországon, a kádári gulyás-kommunizmus szociális biztonságát ígérték. Sőt még arra is ígéretet tett, hogy a privatizáció egy részét meg nem történtté teszi, ennek következtében elveszítette a külföld támogatását. S ekkor már nem segítettek a nacionalista hangok sem – írja a lap bécsi tudósítója, Reinhard Olt. A lap megjegyzi: a kampányígéretek annál is inkább értéktelen limlomnak bizonyultak, mivel a költségvetési hiány az év végéig inkább tíz, mint a nyolc százalék környékén lesz. Az állami vagyont a kilencvenes években szorgosan eladogatták – mindenekelőtt a Horn Gyula vezette szociálliberális kormány – így a költségvetés már aligha tud ígérni a befektetőknek. Éppen ezért a nem lehetséges a szomszédos Szlovákiában bevezetett alacsony adókat minden további nélkül Magyarországra alkalmazni. Ugyanez érvényes Gyurcsány nemsokára vágyálomnak bizonyuló „Új Magyarország” nevű programjára, mely kilátásba helyezte a költségvetési hiány csökkentését – hogy 2010-re bevezethető legyen az euró – s ezzel egy időben 2007-től kétlépcsős adó és járulékcsökkentést, valamint 400 ezer új munkahelyet ígért.
A konzervatív német lap, a Die Welt „Gyurcsány miniszterelnök nyer Magyarországon” címmel arról ír, hogy Gyurcsánynak sikerült a választókat a Tony Blair nyomdokait követő „új baloldali” kurzusával megnyernie. Választási kampányát egy optimista vízió uralta, amit a modern piacgazdaság dominál, nyitott a világpiacra és profitál a globalizációból – véli Petra Stuiber. Orbán támadta ezt az irányt és a „kisemberek” védelmezőjeként a „gazdagok politikája” ellen szólt, mely főleg a külföldi multiknak használ. A sors iróniája, hogy a Fidesz elnöke éppen a gazdag Nyugat-Magyarországon ért el sikereket, míg a szegényebb keletet az MSZP dominálta – közli a lap.
A Rosszijszkaja Gazeta a lelkes komszomolistáról
Lelkes tudósításban üdvözölte Gyurcsány Ferenc „duplázását„ az orosz kormánylap, a . A lap tudósítója szerint a kormánykoalíció „valósággal szétzúzta Orbán Viktor jobboldali keresztény tömbjét”. A lapban kiemelik Gyurcsány „komszomolista” múltját, sikeres üzleti karrierjét, „ellenféltisztelő, meggyőző vitastílusát” és „fáradhatatlan miniszterelnöki ténykedését”.
A Putyin orosz elnök szócsövének számító lap ezután azon lelkendezett, hogy Gyurcsány maradásával folytatódhat „az orosz–magyar kapcsolatok reneszánsza”. Putyin elnök egy hónappal a választások előtt magyarországi látogatással bizonyította, milyen jó is a két ország viszonya.
A többi orosz lap visszafogottabban dolgozta fel a magyar választásokat. Az Izvesztyija inkább Orbán kudarcának, mint Gyurcsány sikerének tudta be a választások eredményét. Az ellenzéki Vremja Novosztyejben Ljubov Siselina, az orosz akadémia gazdaságkutató intézetének munkatársa már arról ír, hogy a választások eredményeként Gyurcsány maga teheti rendbe a gazdaságot, ami a szocialisták kormányzása alatt 6,1 százalékos költségvetési hiányt halmozott fel.
Siselina emellett még értekezik a „magyar bankszférában nagy befolyással bíró Apró-klánról„, valamint azt állítja, hogy az MSZP reformerei Mercedes-szocialistáknak nevezik Gyurcsányt és körét.
Szlovákia örül Gyurcsánynak
Szemére veti Gyurcsány Ferencnek a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági lap cikkírója, hogy a választási győzelmét követő első megszólalásában a tízmillió magyar említése mellett a tizenötmillió magyarról is szót ejtett, ennek ellenére úgy látja: Szlovákia szempontjai szerint kedvezőbb, hogy mégsem Orbán, hanem Gyurcsány lesz a miniszterelnök, hiszen „a magyar szocialisták már nem egyszer jelezték jóindulatukat” Szlovákia felé.
„Orbán veresége a militáns, az Orbánnal nem csupán rokonszenvező, hanem őt nyíltan is támogató Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nagyobbik részén ejtett sebet. A szlovák kormánnyal szembeni, elsődlegesen az autonómia megteremtésére irányuló törekvések eszkalációja, de legalábbis annak sürgetése most majd kiesik a szlovák-magyar államközi kapcsolatok ügyviteléből” – így a lap.
Románia: Orbán vereségét csapásként élik meg a határon túli magyarok
A Romania Libera azt írja Felelősségterhes győzelem című cikkében, hogy a régi-új kormányfőnek akarva akaratlanul komoly megszorító intézkedéseket kell bevezetnie. A Cotidinaul újság kommentátora a baloldal győzelmét a Fidesz kampányhibáinak tulajdonítja és annak, hogy „kolonizálni akarta a jobboldalt„. A baloldal győzelméhez hozzájárult az is, hogy támogatottsága nőtt a fiatalok körében, akiket nem annyira a múlt, inkább a kevésbé konfliktusos jövő érdekel. Hasonló véleményt fogalmaz meg az Evenimentul Zilei kommentátora is, és úgy látja, hogy a Fidesz vereségét és várható politikai hanyatlását csapásként élik meg a határon túli magyarok, akik Orbán Viktortól feltétlen támogatást kaptak és összehasonlíthatatlanul kevesebbet Gyurcsány Ferenctől.
(radio.hu, hirado.hu, index.hu, mno.hu)
origo.hu
Szándékosan léphetett a szerelvény elé a mai vonatgázolás áldozata – részletek a tragédiáról
