Kis boríték, nagy boríték: sérül-e a választás titkossága?

Valószínűleg nem az SBS ausztrál közmédium magyar adásának vezetője volt az egyetlen, aki úgy érezte: sérti a választás titkosságát, hogy szavazatát egy nagyobb borítékba csomagolva kellett leadnia, melyben a szavazatot tartalmazó boríték mellett szerepel egy olyan lap, amely személyes adatait tartalmazza. • Külképviseleti szavazások: 84,3 százalékos részvétel• Zártkörű tájékoztatás a több mint 300 ezer első választónak

Sérti a választások titkosságát az a gyakorlat, ahogy a külképviseleteken zajlik a voksolás – vélte az MNO-nak nyilatkozva az SBS ausztrál közszolgálati rádió magyar adásának vezetője. Zahorán Gabriella elmondta: a canberrai magyar nagykövetségen, miután átvette szavazólapját s azt a fülkében kitöltötte, majd a szavazólaphoz adott borítékban elhelyezte, ki kellett töltenie egy nyomtatványt, személyes adatai feltüntetésével.

– A szavazatot tartalmazó, kisebb formátumú borítékot a Nyilatkozat a szavazásról című nyomtatvánnyal együtt be kellett tenni egy nagyobb borítékba, s a kettőt együtt kellett bedobni a szavazóurnába – számolt be a magyar rádiós.

Rytkó: Minden külképviseleten két borítékkal szavaztak

– Meggyőződésem, hogy nem sérti a választások titkosságát – jelentette ki Rytkó Emília, amikor az MNO afelől érdeklődött, hogy mi a véleménye a kétborítékos külföldi voksolásról. Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője kijelentette: az összes külképviseleten így zajlott a voksolás, ugyanis ez az eljárás felel meg a törvényi előírásoknak. Rytkó azt is elmondta, hogy a nagyobb borítékon fel kell tüntetni azt a megyét és választókörzetet, melyhez a szavazó tartozik.

A lezárt urnákat a missziókról az Országos Választási Bizottsághoz szállítják, mely az urnák felbontása után a borítékokat felbontatlanul, a rajtuk szereplő feliratok alapján továbbítják az illetékes megyei választási bizottsághoz. Itt felbontják a nagy borítékot és ellenőrzik, hogy a feltüntetett személyek nevei megegyeznek-e azoknak a személyeknek a neveivel, akik a bizottságnak jelezték, hogy külföldön kívánják leadni szavazatukat – tájékoztatott Rytkó. Ellenőrzik továbbá, hogy az adott választókerületben bejelentett, külföldön szavazó állampolgárok számát nem haladja-e meg a beérkezett borítékoké.

Az OVI vezetője rámutatott: a szavazatokat tartalmazó kis borítékokat felbontatlanul továbbítják a megjelölt választókörzetbe, ezeket az adott körzetben beérkezett többi vokssal együtt bontják fel. Rytkó kérdésünkre válaszolva elmondta: megérti azok fenntartásait, akik nem értik, hogy miért kell kis és nagy boríték, ám a választási szerveknek a törvények szellemében kell eljárniuk. Rytkó nem látott ellentmondást a külföldön bevezetett két borítékos voksolás és azon, a napokban elhangzott érvelés között, miszerint a szavazócédulák hátoldalának lepecsételése azért nem lehetséges, mert az idő rövidsége miatt ezt az eljárást nem lehetne bevezetni a külföldön leadott szavazatoknál, s így nem lenne egységes a szavazás gyakorlata.

Rytkó az MNO-nak kijelentette: a 2004. december 5-i népszavazáson, amikor első alkalommal voksolhattak a nagykövetségeken a külföldön élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok, nem használták a kétféle borítékot. Az OVI vezetője ezt azzal indokolta, hogy a népszavazás idején csak egyetlen szavazólapot kellett kitölteni.

Bürokratikus akadályok

Becslések szerint 300-400 magyarországi lakcímmel rendelkező honfitársunk élhet Ausztráliában, s bár a jelenlegi voksoláson névjegyzékbe vett 100 fő jelentős emelkedést mutat a 2004 december 5-én, a népszavazás alkalommal listára vett 14 főhöz képest, ám még ennél is többen szavaztak volna, ha nem nehezítenék a voksolást sokak számára érthetetlen, bürokratikus akadályok – jelentette ki Zahorán.

Ahhoz, hogy a külföldön élő vagy tartózkodó magyar leadhassa voksát, fel kell vetetnie magát a nagykövetség névjegyzékére. Ennek feltétele az, hogy a magyarországi lakhely szerint beadott kérvény alapján a helyi választási bizottság külföldi nyilvántartásba vegye a szavazót. A külföldön tartózkodó magyar ezután postán kapja meg az értesítést arról, hogy nyilvántartásba vették a tartózkodási hely szerinti nagykövetségen.

Ezzel az értesítéssel és a személyazonosságát igazoló irattal (személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel) kell tehát elmennie a nagykövetségre, hogy leadja szavazatát. Érdemes viszont a helyi viszonyok, az óriási távolságok miatt akár háromnapos autóut vagy a több ezer ausztrál dollárba kerülő repülőjegy megvásárlása előtt telefonálni a nagykövetségre, hogy szerepel-e az illető neve a nagykövetség listáján – összegezte tapasztalatait Zahorán. Aki nem szerepel a listán, az ugyanis nem adhatja le a voksát, hiába rendelkezik az értesítéssel és személyi okmányaival. Így járt például a Fidesz választási megfigyelője, aki megfigyelőként részt vehetett ugyan a szavazáson, ám hiába rendelkezett a szükséges iratokkal és értesítéssel, nem adhatta le voksát, neve ugyanis nem szerepelt a nagykövetség listáján – számolt be az SBS műsorvezetője.

Hozzáfűzte: számos Ausztráliában élő, magyarországi lakcímmel és útlevéllel rendelkező magyar értetlenségét fejezte ki, miért ne adhatná le voksát akár postán is, megtakarítva a fölösleges tortúrát.

Így is lehet

Mivel kettős állampolgár, Zahorán beszámolhatott arról is, miképpen adta le voksát, amikor éppen Budapesten tartózkodott és választások zajlottak Ausztráliában.

– Összesen annyit kellett tennem, hogy fogtam az útlevelemet és elsétáltam a nagykövetségre, a Királyhágó térre – meséli Zahorán, hozzátéve: második hazájának missziója egy egész héten keresztül nyitva állt, s várta a szavazókat, míg a külföldön élő magyaroknak csak az április 2-i időpont állt rendelkezésre. A nagykövetségen a szavazófülkében beikszelte szavazatát, a papírt bedobta az urnába, majd mindössze annyit kértek tőle, hogy töltsön ki egy nyomtatványt, melyen útlevélszáma és lakcíme szerepelt. Lakcímként megjelölhette magyarországi tartózkodási helyét is. Szavazatát postán is leadhatta volna, hazája budapesti követségének címezve a borítékot.