Szlovákiában a kampány részeként újra megjelent a magyar kérdés. A kampány részeként felröppent a hír, hogy – a június 17-én esedékes szlovákiai parlamenti választás megnyerésére legesélyesebbnek tűnő párt, – a Smer megszüntetné a nemzetiségi iskolák önállóságát, és azokat a szlovák tannyelvű intézmények kihelyezett tagozataiként működtetné.
Legalábbis ezt javasolja a Robert Fico vezette populista
párttal szoros kapcsolatot ápoló szakszervezeti tömörülés, amely egy révkomáromi fórumon hangoztatta ezt az ötletet. A javaslat az alapiskolákra vonatkozna, de megfogalmazóik szerint ezzel a módszerrel több pénzhez juthatnának a tanintézetek.
Az Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusai azonban elképzelhetetlennek tartják, hogy bármilyen módon csorbuljon a magyar iskolák önállósága.
Szigeti László (MKP) oktatási miniszter butaságnak tartja a nemzeti kis iskolák megszüntetésével kapcsolatos feltételezéseket, véleménye szerint ilyen eset nem fordulhat elő. A párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója, Fodor Zsuzsanna hasonló véleményen van: „Kizárt dolog, hogy megvalósuljon az ötlet, de ha valami folytán mégiscsak komolyan kéne vennünk a javaslatot, akkor a szülők és a pedagógusok is tiltakozni fognak ellene. Így volt ez akkor is, amikor törvénnyel írták elő a szlovák nyelvű bizonyítványok használatát: addig demonstráltunk, míg nem tették újra lehetővé a kétnyelvű dokumentumok kiállítását”– nyilatkozta a Hídlapnak az igazgató.
(Felvidék Ma)
A Nyugat előrehozott választásokat akar Szerbiában
Nyugati diplomáciai körök azt szeretnék, ha a szerbiai választásokat még Koszovó státusának végleges meghatározása előtt megtartanák– tájékoztat a délvidéki Magyar Szó.
Európa ugyanis tart attól, hogy Koszovó függetlenségének elnyerése után Szerbiában elkerülhetetlenül a radikálisok jutnának hatalomra. Amennyiben nyugati politikusoknak, közöttük washingtoni tisztviselőknek is sikerül erről meggyőzniük a szerbiai vezetést, akkor valószínűleg a köztársasági választást már jövő tavasszal megtartják, a tartományról folyó tárgyalások befejezése előtt.
Az EU országai stabil és demokratikus kormányt szeretnének biztosítani Szerbiában a Koszovó státusának rendezése utáni időszakra. A diplomaták eellett számolnak azzal, hogy egyetlen szerbiai kormány, se radikális, se demokratikus nem fogja aláírni a tartomány függetlenségét.
A szerbiai pártok különféle módon reagálnak a nyugatról érkező jelzésekre. A Demokrata Párt és Szerbiai Demokrata Párt szerint a választást megtarthatnák az uniós stabilizációs és társulási szerződés aláírása után.
A szerb radikálisok viszont jelenlegi népszerűségükből kiindulva akár most is vállalnák a megmérettetést: Aleksandar Vucsics, a Szerb Radikális Párt főtitkára tegnap felszólította a hatalmon levő koalíciót, hogy írjanak ki rendkívüli választást azért, hogy a radikálisok „felelősséget vállalhassanak a Koszovó státusáról szóló tárgyalásokon” – olvasható a délvidéki Magyar Szóban.
(Magyar Szó)
Gázhálózat kiépítése Székelyföldön
Az OTP segítségével megkezdődhet a gázhálózat kiépítése Hargita megyében – tájékoztat a Krónika. Több mint 15 millió euró értékű hitelszerződést írt alá a magyarországi OTP Bankcsoport és a Hargita Gáz Rt. csütörtökön Csíkszeredában. Ennek értelmében a Hargita megyei gázhálózat kiépítése és ennek üzemeltetése az OTP Bankcsoport támogatásával valósul meg.
Nagy Gábor, a Hargita Gáz RT. igazgatósági elnöke reményei szerint 24 településen vezetik be hamarosan a gázt.
A szerződésben foglaltak szerint a hosszú lejáratú beruházási hitelt az OTP Bank, a többi kölcsönt pedig az OTP Bank romániai leányvállalata nyújtja. A projekt teljes beruházási költsége 25 millió euró, fővállalkozója pedig a magyarországi Olajterv Rt., amely szaktanácsadással segíti a munkálatokat. A tervek szerint először az alcsíki településeken és az udvarhelyi medencében építi ki a gázhálózatot. Ezt követően a felcsíki és a Gyergyói-medence települései, majd pedig Maroshévíz és a még fennmaradó községek elosztóhálózatát építik ki. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke történelmi pillanatként értékelte a szerződés aláírását.
(Krónika)
Juscsenko támogatja a csernobili turizmust
Viktor Juscsenko ukrán államfő hasznosnak nevezte a turisták csernobili túráját, ugyanis meggyőződése, hogy a 20 évvel ezelőtt történt katasztrófa következményeit, az atomerőmű jelenlegi állapotát millióknak kell látniuk a saját szemükkel.
Juscsenko szerint a továbbiakban nagyobb figyelmet kell majd fordítani azokra az emberekre, akik a sugárfertőzött zónába költöztek. Nem szabad elítélni ezeket az embereket tettükért, morálisan együttérzünk velük – mondta az elnök. 301 emberről van szó, akik az elköltözés után nem találtak megfelelő életteret az ország más vidékein
(Kárpátinfo)
origo.hu
„Félsz már?" – Kulja megfenyegette Takács Péter kolléganőjét
