Ady Endre 1906-os Új versek című, a költői versbeszédet tekintve paradigmaváltó kötete bizonyos értelmezések szerint határkőnek, a modern magyar irodalom kezdőpontjának számít.
Az utóbbi évtizedekben azonban számos olyan vélemény fogalmazódott meg, amelyek szerint az Új versek nem tekinthető vízválasztónak. Többen azt hangoztatják, Ady költészete szinte a maga egészében idejét múlt, a mai olvasó számára keveset mond, kétséges, hogy a magyar költészet fejlődésének első nagy teljesítményét kellene látni a századelő költőjének munkásságában.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke perújrafelvételt kezdeményez Ady ügyében két okból. Egyrészt, mert a tanszék korábbi vezetője, Király István alakította ki azt az Ady-képet a költőről írt monográfiájában, amely egy egész korszak Ady-értelmezésére rányomta bélyegét. Másrészt, mert az Ady-kritikai kiadást készítő műhely középpontja ezen a tanszéken van, s kötelességnek tartják a költő hagyatékának ápolását nemcsak a textológia, hanem az irodalomértelmezés szintjén is.
A konferencia keretében az ELTE Bölcsészettudományi Kar, „A” épületében, a Kari Tanácsteremben több előadást hallgathatnak meg az érdeklődők ma és holnap, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig kerekasztal-beszélgetést rendeznek csütörtökön kora délután Ady költészetének mai fogadtatásáról.

Schobert Norbi megszólalt a stroke után, így van most