Megalakult az új Országgyűlés, miután a törvényhozás tagjai letették az esküt kedden a Parlamentben, a történelmi zászlók előtt. Ezt követően a pártok bejelentették képviselőcsoportjaik megalakulását és a frakcióvezetők nevét. A MSZP frakcióját Lendvai Ildikó, az SZDSZ-ét Kuncze Gábor, a Fideszét Navracsics Tibor, a KDNP-ét Semjén Zsolt, az MDF-ét pedig Herényi Károly vezeti.
Méltányosságot és nagyvonalúságot kívánt Sólyom
A kampánynak vége, mostantól más beszédmódra van szükség. A választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el – kezdte beszédét Sólyom László köztársasági elnök a parlament alakuló ülésén.
Az államfő kifejtette, az alkotmány szerint a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, azaz szabad mandátumuk van, az alaptörvény a képviselő lelkiismeretét teszi meg legfelsőbb fórumnak, és a mérce a nemzet szolgálata. Sólyom László beszédében szólt arról is, hogy az Országgyűlés az egész ország gyűlése, együtt van benne minden politikai irányzat, amely számottevő támogatást élvez, minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa.
A nemzet javát szolgálná, ha a ciklusokon átívelő alapkérdésekben konszenzusra jutna az Országgyűlés – emelte ki Sólyom László. Az államfő példaként említette a környezetvédelmet, a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, továbbá a kultúra és a tudomány ügyét. Sólyom szerint a világos külpolitikai irányvonal kialakítására, valamint az uniós tagság szerepvállalásának meghatározására is egyetértésre van szükség a kormányoldal és az ellenzék között.
A köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy az Országgyűlés és a független szervek, az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy a köztársasági elnök együttműködésének alapja az alkotmány által meghatározott függetlenség legyen.
Sólyom László a parlamenti képviselők munkájához méltányosságot és nagyvonalúságot kívánt.
Horváth: Alkotmányunk kerékbe tört
Meddig marad még messze maga mögött Magyarország? – e kérdést tette föl a Parlament alakuló ülésén Horváth János (Fidesz), aki korelnöki minőségében elnökölt. Horváth, aki hallgatóságát magyarul és a külföldi meghívottaknak adott tisztelete jeléül angolul is megszólította, s említést tett a határon túli magyarokról is, a Himnusz sorait idézte föl, jelezve: „így érzékeljük a közelmúlt megpróbáltatásait”.
Úgy érzem, mintha Isten kezembe adta volna a tárogatót – elevenítette föl a korelnök Kossuth Lajos 158 éve mondott szavait. Horváth jelezte: képzeletbeli tükröt tart fel a testület számára, hogy lássák őket az általuk képviselt magyarok. Köztisztelet, önbecsülés kell ahhoz, hogy megőrizzék „az Országgyűlés reputációját” – e gondolatra fűzte fel beszédét Horváth, szembesítve a parlamentet azokkal a hiányosságokkal, melyek szerinte a leginkább felelősek az állampolgárok kiábrándulásáért és a gazdaság „bukdácsolásáért”.
Félrevezető és bántó, hogy a magyar alkotmány még mindig az 1949. évi XX. törvény nevet viseli – jelentette ki Horváth, kifogásolva, hogy ez a „kommunista diktatúra törvénye volt”, ezért jelenlegi „alkotmányunk kerékbe tört”. A diktatúrára emlékeztető utalás olyan a mai alaptörvény előtt, mintha egy makulátlan leánynevelő intézet kapujára „bordélyház” feliratot csempészett volna egy bajkeverő – taglalta Horváth az általa „ízléstelenség”-ként bélyegzett anomáliát.
A magyar demokrácia másik hendikepjét, a „senkire nem szavazók” milliós tömegét Horváth a kiábrándultságnak tudta be. Példaként emlegette a „kisgazda mentalitásúakat”, akik közül sokan nem szavaztak 2002-ben és 2006-ban.
A parlament eredményes működéséhez szükséges együttműködésre példaként hozta fel Horváth azt a kanadai tanácskozást, melyen egyetértéséről biztosította Szili Katalint, sőt „össze is ölelkeztek”, mikor kérdőre vonták őket, hogyhogy nem gyalázza egymást kormánypárt és ellenzék – ezzel is emelve Magyarország hírét a világban.
A 85 éves Horváth saját, fordulatos életének emlékeit idézte föl annak tükrében, mikor és milyen körülmények között volt a Parlament épületében: a Szabad Élet Diákmozgalom tagjaként 1944-ben, amikor a nyilasok letartóztatták „az épülettel a pincében kezdte az ismerkedést”, majd nemzetgyűlési képviselőként is innen vitték el a kommunisták az Andrássy útra, „a Terror Házába”. Horváth figyelmeztetett: hiányos ismeretekkel születnek olyan gazdasági döntések, amelyek gazdaság „bukdácsolásáért felelősek”. Dánia és Írország példáját idézve a szélesebb néprétegek népfőiskolai jellegű művelésében, „Kertmagyarország” létrehozásában jelölte meg az alakuló ülést elnöklő Horváth a kivezető utat.
Szigeti változtatna az ajánlószelvényeken és a lakhelyen kívüli szavazáson
A láncszavazástól való félelmeket a gyakorlat nem igazolta, ám a jogalkotónak módjában áll „biztonságosabb megoldást adnia” – hangoztatta a 2006-os országgyűlési választásokról szóló beszámolója során Szigeti Péter. Az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke kiemelte: változtatni kell az ajánlószelvények rendszerén. Azt javasolta: ezeket ajánlóívekkel vagy kauciós rendszerrel kellene felváltani, így lehetne a visszaéléseket elkerülni.
Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy sérüljön a szavazatok alkotmányos egyenlősége, így változtatni kell azon a rendszeren, amely lehetővé teszi,. hogy igazolással saját körzetükön kívül is szavazzanak a választók.
Szigeti rámutatott: több álláspont ismeretes a kampánycsenddel kapcsolatban, a mérsékelt álláspont indokoltnak látja a kampánycsend fenntartását a rádió, a televízió és az írott sajtó vonatkozásában, míg a radikális álláspont eltörölné ezt az intézményt.
Szigeti elmondta a választási eljárási törvény 2005. évi módosításával szélesebbre nyíltak a jogorvoslatok kapui, a kampány alatt 203 jogvitáról (kifogásról és fellebbezésről) hozott a testület határozatot, háromszor annyiról, mint 2002 hasonló időszakában. Beszámolt arról, hogy az OVB 63 határozata került a Legfelsőbb Bíróság elé, ezek négyötödét jóváhagyták. A választási bizottság 15 jogértelmező állásfoglalást hozott. Az egyéni és a területi választókerületekben megállapított eredmények ellen az első és a második fordulóban összesen 33 esetben nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, azonban a jogorvoslati eljárások egyik esetben sem hoztak olyan eredményt, amelyek a választások végkimenetelét érdemben befolyásolták volna – így Szigeti.
Lamperth: Egyszerűsíteni kell a külképviseleti szavazás rendszerét
Jogszerűen és a törvényes rendnek megfelelően zajlottak a 2006-os országgyűlési választások a külképviseleteken – jelentette ki Lamperth Mónika. A belügyminiszter elmondta: az első fordulóban 8112-en, a második fordulóban 7952-en voksoltak valamely nagykövetségen vagy főkonzulátuson. Lamperth szóvá tette, hogy a voksukat külföldön leadni kívánó választópolgárok sokszor órákig várakoztak, s nem értették, hogy a szavazás titkossága miként érvényesül, ha szavazatukat egy olyan, nagyobb borítékban kell leadniuk, mely egy személyes adataikat tartalmazó adatlapot is tartalmaz. A missziók vezetőinek és munkatársainak mondott köszönet után Lamperth rámutatott, hogy a második fordulóban egy hétig tartott a szavazatok összesítése.
A belügyminiszter szerint a választás sikeres lebonyolításának egyik legfőbb kulcsa volt a választási szervek tagjaiként dolgozó mintegy 60 ezer választási bizottsági tag és 30 ezer köztisztviselő valamint közalkalmazott szakszerű és lelkiismeretes munkája. A választások pénzügyi feltételrendszeréről szólva elmondta: a rendelkezésre álló pénzügyi keret elegendő volt a lebonyolítás feltételeinek biztosításához. Lamperth felidézte, hogy a parlament 6,6 milliárd forintot állapított meg erre a célra, továbbá 100 millió forintot a kampányköltségekre.
Nem fogadta el a Fidesz a beszámolókat
A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői nem fogadták el a választások lebonyolításáról szóló belügyminiszteri beszámolót. A két ellenzéki frakció ugyancsak nemmel voksolt az Országos Választási Bizottság elnökének beszámolójára.
Balsai István (Fidesz) azt mondta: a választások eredményét elfogadják, a lebonyolításról szóló kormányzati beszámolót azonban nem, mert kifogásolják, hogy néhány helyen nem volt elég körültekintő a szavazatok összeszámolása.
Lamperth Mónika belügyminiszter kijelentette: a kifogásolt ügyeket valamennyi jogorvoslati szerv megtárgyalta.
Elnököt választ a parlament
E percekben is tart az Országgyűlés elnökének, két alelnökének és tíz jegyzőjének megválasztása. A képviselők titkos szavazáson választhatják meg az MSZP által az Országgyűlés elnökének javasolt Szili Katalint, valamint az alelnöki posztra jelölt Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ). Az Országgyűlés jegyzőjének az MSZP Nyakó Istvánt, Podolák Györgyöt, Török Zsoltot, a Fidesz Hende Csabát, Németh Zsoltot és Szűcs Lajost, a KDNP Móring József Attilát, az SZDSZ Béki Gabriellát és Kis Zoltánt, az MDF Pettkó Andrást javasolja.
Az Országgyűlés alakuló ülése előtt tartott egyeztetésen a parlamentbe jutott pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy az Országgyűlés elnökét a legtöbb mandátumot szerzett párt, az MSZP jelölheti, míg az Országgyűlés egy-egy alelnökének személyére a Fidesz és az SZDSZ tesz javaslatot.
A megállapodás szerint a tíz jegyzői helyből három-három jegyzőre az MSZP és a Fidesz, két jegyzőre az SZDSZ, egy-egy jegyzőre a KDNP és az MDF tesz javaslatot.
A szavazólapon a jelöltre igennel vagy nemmel lehet szavazni. A szavazólapok színei az eredmény gyors megállapítása érdekében különböző színűek. A szavazás és a szavazatok összeszámlálása két órát vesz igénybe.
Forrás: Hír TV, Magyar Rádió, Info Rádió
origo.hu
A történelem legsötétebb időszaka sejlik fel Magyar Péter újabb botránya kapcsán
