Székely nagygyűlés Ditróban
Újabb székely nagygyűlést tervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) június 17-én a Hargita megyei Ditróban – jelentette be tegnap Csapó József, az SZNT elnöke. Mint mondta, a gyűlésen felolvasnak egy kiáltványt Székelyföld autonómiájáról. Hozzátette: a kiáltvány szövegét csak a kihirdetés napján teszik nyilvánossá – derül ki az Új Magyar Szó című újságból.
Összefogást szorgalmaznak a gyergyóalfalviak
Az RMDSZ gyergyóalfalvi választmánya beadvánnyal fordult a Területi Küldöttek Tanácsához (TKT), amelyben leszögezték: elhatárolódnak a szervezettől mindaddig, amíg a területi szervezet konkrét lépéseket nem tesz a párbeszéd és a hatékony közképviseleti munka érdekében. A beadványban a politikai megosztottság kérdésére is kitértek: a vajdasági és felvidéki magyarság példájából okulva az alfalviak arra kérnek minden felelős magyar politikai tényezőt, hogy személyes sérelmeiket és érdekeiket háttérbe szorítva találják meg a közös érdekképviselet lehetőségét. A dokumentum megfogalmazói úgy vélik, az is időszerű lenne, hogy tárgyalóasztal mellé üljön Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, a területi autonómia tervezetének kidolgozója – tájékoztat az erdely.ma.
Gál Kinga-Basescu-Boc vita a kisebbségi törvényről
A magyar kisebbség helyzetét érintő kérdések nyíltabb és bátrabb felvetésére biztatott Gál Kinga európai parlamenti képviselő, aki a néppárti delegáció tagjaként tartózkodott Bukarestben a hét végén. A fideszes politikus többek között találkozott Traian Basescu államfővel és Emil Boc demokrata párti elnökkel is. Mindkét politikusnak felvetette a kisebbségi törvény kérdését, de mindkettőtől elutasító választ kapott. Basescu nyíltan megmondta: nem ért egyet a tervezet jelenlegi formájával. Az államfő továbbá elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is. Szerinte az intézménynek meg kell maradnia „multikulturális egyetemnek”, ami pedig a magyar nyelvű felsőoktatást illeti, e célra adott a magánegyetem.
Emil Boc a magyar EP-képviselőnő kijelentéseire reagálva kifejtette, hogy Románia tiszteletben tartja az európai kisebbségjogi standardokat, de nem szolgál kísérleti területként „olyan jogok gyakorlatba léptetéséhez, amelyet más országok nem adtak meg.„ Azt is kijelentette: a Demokrata Párt soha nem fog egyetérteni azzal, hogy a kisebbségi törvény által létrehozandó kisebbségi tanácsoknak vétójoga legyen a kisebbségeket érintő kérdésekben – számol be az Új Magyar Szó.
A Népszínház magyar társulata sztrájkkal tiltakozik az új igazgató kinevezése ellen
Az érintett és a társulat múlt héten szerdán tudta meg, hogy Ljubica Risztovszki, az intézmény főigazgatója a szabadkai önkormányzat javaslatára Kovács Frigyes eddigi társulatigazgató helyett Mess Attilát szándékozik kinevezni a Népszínház magyar társulatának élére. A fejlemények kisebb nyilatkozatáradatot indítottak el: a vajdasági magyar színháztársadalom megmozdulni látszik „a színház és a szakma védelmében, a politika ellenében”.
A társulat közlése szerint május 2-tól sztrájkba lépnek: nem játsszák ugyan az előadásokat, de ott lesznek a színházban, várják a közönséget, és szívesen elbeszélgetnek velük. Ugyanakkor várják a politikusok döntésének megváltoztatását is. Amíg a Népszínház főigazgatója, illetve a szabadkai önkormányzat nem tesz eleget a társulat kérésének – nevezetesen, hogy Kovácsot helyezze vissza a társulat élére – a színészek a polgári engedetlenség minden eszközével tiltakozni fognak az említett kinevezés ellen – áll a társulat közleményében.
Egyes források szerint a VMSZ csúcsvezetése áll a személycsere-javaslat hátterében. Kasza József, a VMSZ elnöke cáfolta a híreszteléseket. Mint mondta: az ő véleményét senki nem kérte ki, az ügy egyébként sem a VMSZ, hanem az önkormányzat és a színház hatáskörébe tartozik – olvasható a Magyar Szóban.
Folytatódik a pozsonyi plakátháború
Pozsonyban újra megrongálták a Billboart Gallery Europe társulás Donaumonarchia című public-art kiállításának a Nagy-Magyarország térképét ábrázoló darabját. A szervezők mindezek ellenére bíznak abban, hogy a történtek sok embert elgondolkodtatnak és hozzájárulnak ahhoz is, hogy feledésbe merüljenek a régi sérelmek.
A plakát erős érzelmeket váltott ki a nacionalista gondolkodású személyekből és csoportosulásokból is: különböző vádaknak hangot adva a szlovák főügyészséghez fordultak, emellett követelték a kép eltávolítását is. Bírósági ítélet hiányában ismeretlen tettesek ezt két alkalommal is elvégezték. Mint Mira Karetová, a Billboart Gallery Europe projektfelelőse elmondta: nem tesznek feljelentést, mivel tekintettel arra, hogy nincsenek szemtanúk, úgysem derülne ki soha, ki távolította el a művet. Hozzátette, hogy bár a felület a hónap végéig a rendelkezésükre áll, nem ragasztják ki újra az alkotást – tájékoztat a felvidek.ma.

Ritka törvénymódosítás – a kutyások egy részét érintheti