Százmilliárd forint felett a külkereskedelmi hiány

Értékadatokból számítva az export és az import lényegében azonos mértékben bővült, a növekedés forintban 20, euróban pedig 17-18 százalékos volt. A külkereskedelmi mérleg 7 milliárd forinttal (19 millió euróval) romlott, hiánya 103 milliárd forintot (410 millió eurót) tett ki – derül ki a KSH adataiból.

MNO
2006. 05. 03. 7:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei év első két hónapjában a kivitel volumene 17, a behozatalé pedig 13 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Értékadatokból számítva az export és az import lényegében azonos mértékben bővült, a növekedés forintban 20, euróban pedig 17–18 százalékos volt. A külkereskedelmi mérleg 19 millió euróval romlott, hiánya 410 millió eurót tett ki.

Az előzetes adatok szerint az import forintárszintje 6, az exporté 3 százalékkal nőtt, s így a cserearány 3 százalékkal romlott. A kedvezőtlenebbé váló cserearány túlnyomórészt az energiahordozók árváltozásának következménye. A forint árfolyama 4 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest két és fél, a dollárhoz viszonyítva pedig 11 százalékos volt az értékvesztés mértéke. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje importban 2,5 százalékkal nőtt, exportban pedig valamelyest mérséklődött.

A legnagyobb forgalmú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 18, importban pedig 15 százalékkal emelkedett. A villamos gépek és készülékek kivitelének értéke 18 százalékkal bővült, a közúti járműveké pedig közel másfélszeresére, 200 milliárd forintra nőtt. Az export volumennövekedése a másik meghatározó forgalmú árufőcsoport, a feldolgozott termékek esetében is meghaladta az importét (16, illetve 12 százalék). Az árufőcsoport meghatározó forgalmú termékei közül a legnagyobb értéknövekedést kivitelben a szerves vegyi termékek (közel 2/3-os), behozatalban pedig a szakmai, tudományos és ellenőrző készülékek (több mint kétszeres) kereskedelmében regisztrálta a KSH. Egyedül az energiahordozók volumene nem nőtt: az import változatlan szinten maradt, az export 5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a jelentős árszintnövekedés következében a behozatal értéke 51, a kivitelé pedig 33 százalékkal növekedett. A legnagyobb értéknövekedés a 122 milliárd forintért behozott természetes és mesterséges gáz árucsoport forgalmában következett be, ahol az import értéke több mint kétharmadával bővült. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmének volumene a forgalom mindkét irányában 15 százalékkal bővült.

Az Európai Unió viszonylatában a kivitel volumene 13, a behozatalé 12 százalékkal nőtt. A régi tagállamok vonatkozásában a forgalom volumene mindkét irányban 10 százalékkal lett magasabb, míg az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben a kivitel növekedése továbbra is lényegesen felülmúlta a behozatalét (36, illetve 22 százalék). Az egyenleg mindkét országcsoporttal lebonyolított forgalomban aktív volt, a mérleg az új tagországok relációjában 25, a régiek vonatkozásában 13 milliárd forinttal javult. Az Európai Unión kívüli országok viszonylatában a kivitel volumene 28 százalékkal nőtt, az – exportnál nagyobb súlyú és attól határozottabb árszintemelkedést elérő – importé pedig 14 százalékkal lett nagyobb. Az országcsoporttal folytatott kereskedelemben keletkezett hiány (240 milliárd forint) több mint 40 milliárd forinttal nőtt, ami azzal magyarázható, hogy a korábban a tagállamokból érkező import egyrésze mára közvetlenül az ázsiai országokból kerül feladásra.

Forrás: napi.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.