Gyurcsány: ne szóljanak bele!

A Határon Túli Magyarok Hivatala megszüntetéséről szóló bejelentéssel szinte egy időben, hétfő este egy előre be nem jelentett találkozón, a nyilvánosság kizárásával tanácskozott Gyurcsány Ferenc a határon túli magyar vezetőkkel. Az eseményről internetes naplójában azonban beszámol, ahol többek között az olvasható, Gyurcsány azt szeretné, ha a határon túli magyar szervezetek nem szólnának bele a magyar belpolitikába. • Megszüntetik a Határon Túli Magyarok Hivatalát?

2006. 06. 13. 11:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Kiszivárgott híreket” csak a Népszabadság közölt arról a hétfő esti vacsoráról, melyen – mások mellett – Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) továbbra is hasznosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé – mondta kedden Markó Béla, az RMDSZ elnöke, összefoglalva a Budapesten előző nap lezajlott találkozón elhangzottakat.

A Népszabadság úgy értesült, hogy Gyurcsány „új és demokratikus szemléletű, pártérdekektől és klientúráktól mentes” magyar-magyar viszony mellett foglalt állást. A kormányfő állítólag arról beszélt, hogy nem avatkozik bele a „kintiek” belügyeibe, de ha azok beavatkoznak az „itthoniakba”, akkor hasonló elbánásra számíthatnak.

László Boglár kormányszóvivő kedden kijelentette: „Kompromisszumképtelen és megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc”.

Leszámolás a belső...

Gyurcsány már a referendumot követően szerette volna átformálni a magyar-magyar kapcsolatrendszert, személyi változtatásokat akart, illetve kész volt átalakítani a támogatáspolitikát, de végül megtorpant, ugyanis tartott a párton belüli ellenzék intrikáitól – írja a hirszerzo.hu. hozzátéve: az MSZP-n belül a kisebbségi ügyek és a határon túli magyar politika a nemzet- és a társadalompolitikai tagozat felségterületét képezik, akikkel Gyurcsány nem vállalhatta a konfrontációt a 2005-ös köztársaságielnök-választás, illetve a 2006-os voksolás előtt.

...és külső ellenzékkel

Ugyanakkor a határon túlra szánt támogatások 2005-ös költségvetési megkurtításakor azt is tapasztalhatta, hogy a határon túli magyar szervezetek – elsősorban az RMDSZ – erős szálakkal kötődnek az anyaországi pártok, elsősorban az MSZP és Fidesz különféle csoportjaihoz, igen jelentős a „zsarolási potenciájuk”, azaz párton belüli viszályokat keltve képesek megakadályozni a nekik nem tetsző döntéseket. Végső esetben könnyedén átpártolnak az ellenzékhez, és tandemben kritizálják a kormányt a közvélemény előtt (ahogyan ezt Markó Béla meg is tette a tavalyi bálványosi találkozón, kibékülve az ősellenségnek tartott Orbánnal) – írja a Hírszerző. „Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott a lapnak nyilatkozva „egy liberális szakpolitikus”.

Összmagyar konfliktus várható

A kormányprogram szerint kezdeményezni fogják a magyar-magyar kapcsolattartást elősegítő „szervezeti és intézményi feltételek közös akarattal történő létrehozását”, ami arra utal, hogy Gyurcsányék a Máért-et már nem tartják alkalmasnak a feladatra. Ez a határon túli magyar szervezetek és politikusok pozícióvesztését eredményezheti, így várhatóan heteken belül megindul az üzengetés a határon túlról, a kormány pedig jelentős konfliktusok, összmagyar csatározások elé néz – jósolja a hirszerzo.hu.

MTI, MNO, hirszerzo.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.