2007. december 31-ei hatállyal megszünteti a közalapítványt mint szervezettípust az államháztartásról szóló törvény módosító javaslata, melyet tegnap általános vitára alkalmasnak ítélt az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága. A javaslat a közalapítványok megszűnéséig tartó átmeneti időszakban szigorítja azok működési kereteit. A testület módosító indítvány benyújtásáról döntött, melynek értelmében a helyi önkormányzatok által létrehozott közalapítványok is tovább működhetnek megfelelő jogi feltételek mellett, csakúgy, mint az Országgyűlés által alapítottak.
Mindez nem zárja ki egyrészt a közalapítványok nagy részének felszámolását, másrészt gazdálkodásuk pénzeszközeinek jelentős megkurtítását.
Emiatt emelt szót a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), melynek országgyűlési képviselője pénteken Budapesten kijelentette: elfogadhatatlan a KDNP számára az a kormányzati terv, amely megszüntetné a közalapítványokat. Soltész Miklós rámutatott: „Olyan hézagot töltenek be a közalapítványok (...), amelyet sem a minisztériumok, sem (...) az önkormányzatok nem tudnak betölteni”. A politikus az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökével, Rétvári Bencével tartott sajtótájékoztatón közölte: jelenleg nem tudható, hogy a több ezer szociális feladatot ellátó közalapítvány feladatát mely másik szervezet venné át. Soltész elmondta: a többnyire önkormányzati alapítású közalapítványok tevékenysége a szociális terület szinten minden ágára kiterjed. Példaként a bűnmegelőzést, a drogprevenciót, az ifjúságvédelmet, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának segítését, az egészségügyi területen tevékenykedő közalapítványokat említette.
Rétvári Bence kitért arra, hogy a közalapítványoknak jelentős vagyonuk van, így szerinte a kormányzati terv mögött a közalapítványok vagyonának magánosítási szándéka is megbújik. Úgy vélte, a törvénymódosítással ezt a vagyon kiviszik az állami felügyelet alól. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke szerint a stabilizációs csomagot alkotó javaslatok nagy száma és széles köre arra utal, hogy ezeken a kormány már több hónapja dolgozott, ami azt jelzi, hogy már a választási kampány ideje alatt is folytak a megszorítást tervező munkák.
Két legyet egy csapásra?
A közalapítványok létesítésének lehetőségét 1994. január 1-jétõl teszi lehetővé a Polgári törvénykönyv. (A közalapítvány intézményét megteremtő 1993. évi XCII. törvény 40. § (6) bekezdése lehetőséget teremtett a korábban a kormány vagy annak a szervei által létesített alapítványok közalapítvánnyá átalakulására.) A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg. Ez mindenesetre igazolni látszik azon ellenzéki fenntartásokat, miszerint a kormányzat gyakorlatilag megszorítócsomagja részeként kezeli a kormányhoz közel álló sajtóban feltűnő gyakorisággal a közpénzek megcsapolásával vádolt közalapítványok sorsát. A közalapítványok megszüntetése a pénzeszközök megszerzésére is alkalmat ad, elherdálásukkal némi bevételnövekedést eredményezve.
Nem véletlen egybeesés a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetése és a közalapítványok elleni hadjárat időpontjának időzítése sem. A két, egymással látszólag össze nem függő esemény közötti párhuzam láthatóvá válik, ha felidézzük, milyen vélemények fogalamzódtak meg akár az elmúlt egy hónapban a határon túli közalapítványokkal kapcsolatban.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) igazgatótanácsa a magyarországi politikai vezetőknek címzett nyílt levelében, nemrég amellett érvelt, hogy ne csökkentsék a határon túli magyar közösségeknek szánt költségvetési támogatásokat. Az MCSZESZ kifejtette, hogy a romániai gazdasági élet szereplői, a helyi elit még nem képes a civil szervezetek működtetéséhez szükséges anyagi terheket biztosítani, ezért a szervezetek jelentős mértékben függnek a magyarországi pénzforrásoktól. Az elmúlt évek korlátozó intézkedései már eddig is érzékenyen érintették a közösséget, „az újabb megszorítások több szervezetünk működésének beszüntetéséhez vezetne” – áll a Bodó Barna elnök által aláírt levélben. A levelet egy nappal Szilvásy György kancelláriaminiszter bejelentése előtt küldték el, miszerint a kormány a különböző költségvetési szervek leépítésére készül, amely a közalapítványokat is fokozottan érinti.
Ugyanakkor Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke Kolozsváron kijelentette: súlyos következményekkel járnak a magyar kormány által hozott, a határon túli magyarságot sújtó megszorító intézkedések. A neves irodalomtörténésznek éppen nemrég megtett, erdélyi útján jutott tudomására budapesti kormánykörökből, hogy a közalapítvány költségvetését idén további 270 millióval kurtítják meg. Utalt rá: az alapítvány pénzügyi megbénítása mögött a kormány azon szándékát sejti, hogy a határon túli magyarság támogatásában a kormánynak teljesen alárendelt Szülőföld Alap vegye át az irányítást
Orosz mintára?
Pomogáts ekkor szólt arról is, hogy nyugat-európai mércével tekintve, példátlan a politikának teljesen kiszolgáltatott magyar támogatási rendszer.
Különös s egyben nyugtalanító egybeesés, hogy a civil szféra megnyilvánulásait egyre nyíltabban korlátozó, az egykori szovjet birodalomhoz egyre nyíltabb nosztalgiával viszonyuló Oroszországgal (Lengyelországgal vagy a balti államokkal szemben) feltűnően jó viszonyt ápoló Gyurcsány-kabinet, épp úgy, mint az előző négy évet betöltő Medgyessy–Gyurcsány- kormány, Moszkvához hasonló módszerekkel törekszik a nyugati típusú demokrácia szabadságjogainak, demokratikus intézményrendszerének lebontására. Magyarországon a gyülekezési szabadság korlátozására tett kísérletek és az aránytalan, többször is törvénytelennek minősülő rendőri fellépések mintha rímelnének az Orszországban tapasztalható, világméretű tiltakozást kiváltó tendenciákhoz: a független bíróság jogköreinek korlátozása, az ellenzéki pártok mozgásterének szűkítése, a sajtószabadság korlátozása.
Mint emlékezetes, január elején Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, mely a lehető legszigorúbb pénzügyi ellenőrzést írja elő az ngo-k (nem kormányzati szervezetek) számára, az orosz alsóház később elfogadta a nem kormányzati szervezetek ellenőrzésének szigorítását. (A magyar közalapítványokhoz némileg hasonló szerepet töltöttek be az orosz ngo-k – a szerk.) Az ngo-k így nem folytathatnak olyan tevékenységet, amely sérti Oroszország alkotmányát, törvényeit, fenyegeti szuverenitását, területi sérthetetlenségét, nemzeti egységét, kulturális örökségét, valamint nemzeti érdekeit. Ennek ürügyén az orosz állam jelentősen korlátozta a külföldről támogatott ngo-k működését.
origo.hu
Csibi Krisztina a kormánypártok jelöltje a Tolna vármegyei időközi parlamenti választáson
