Megfenyegették Karsai Józsefet – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint az MSZP-s politikust választókerületében, egy Battonyához közeli településen személyesen keresték meg, ahol figyelmeztették, „maradjon békén”. Karsai a szocialisták múlt heti frakcióülésén élesen bírálta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyeletével megbízott Bajnai Gordont annak vállalkozói tevékenysége miatt. A zárt tanácskozáson megfogalmazott kritikáit valaki rögzítette, és a hanganyag a sajtóhoz került. A politikus szerint Bajnai Gordon mint a Wallis Rt. vezérigazgatója a felelőse annak, hogy a cég érdekeltségébe tartozó Hajdú-Bét Rt. több ezer gazdának nem fizette ki ötmilliárd forintos tartozását.
Úgy tudjuk, Karsai a múlt héten szóvá tette azt is, hogy az egyik károsult öngyilkosságot követett el, miután csődbe ment. A vádakat Bajnai Gordon visszautasította.
A képviselő lapunkkal csak annyit közölt: az egészségét nagyon megviselte az egy hete tartó ügy, ezért nem is tudott megjelenni a frakció tegnapi összejövetelén, amelynek vendége maga Bajnai volt. Karsai elmondta: amennyiben megismeri a kormánybiztos álláspontját a Hajdú-Bétnél történtekről, meglévő dokumentumai alapján esetleg reagál arra. – Ezt azonban nem négyszemközt, hanem illetékesek társaságában tenném meg – közölte Karsai, aki továbbra is úgy véli, a frakció ülésén elhangzottak az MSZP belső ügyét képezik.
Szocialista forrásból úgy értesültünk, hogy tegnap Bajnai Gordon a vele és családjával kapcsolatban megjelent hírekre való reagálás mellett a kormány által tervezett fejlesztésekről tartott prezentációt. Az elhangzottakra reagálhattak a képviselők, akik – úgy tudjuk – bagatellizálva Karsai korábbi felszólalását (kitérve a politikus heves, de szerethető temperamentumára) határozott támogatásukról biztosították a kormánybiztost. Információink szerint mások mellett Baja Ferenc és Szanyi Tibor is felszólalt Bajnai Gordonért. – A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai is átvizsgálták a tegnapi frakcióülésnek helyet adó termet lehallgató- berendezéseket keresve. Úgy tudjuk, hogy a titkos adatgyűjtések, megfigyelések technikai eszközeit és személyi feltételeit biztosító szakszolgálat ellenszolgáltatás fejében pártoknak, politikai szervezeteknek elvégezheti bizonyos helyiségek „poloskamentesítését” is.
Bízom Bajnai Gordonban – ezt már Gyurcsány Ferenc jelentette ki az Országgyűlésben Font Sándor (Fidesz) azonnali kérdésére válaszolva. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy a kormányfő törvényesnek, erkölcsösnek látja-e, ami Bajnai vezetése alatt történt a Hajdú-Bét Rt.-nél. Font azt is felvetette, alkalmasnak tartja-e a miniszterelnök a csaknem 12 ezer milliárd forintnyi uniós pénz elosztásának irányítására azt a személyt, akit Karsai József nemrégiben kilenc ember öngyilkosságával szembesített. Font felidézte, hogy 2003–2004-ben a Wallis-csoport tulajdonában lévő Hajdú-Bét Rt. mintegy tizennégymilliárdos vesztesége miatt csődeljárást, felszámolási eljárást kezdeményezett maga ellen. Ötmilliárd forintot azonban máig nem fizettek ki a céghez beszállító baromfitenyésztőknek, így a gazdálkodók hitellel terhelt vagyonát elárverezték. Eközben a Hajdú-Bétet egyetlen nap alatt átjelentették Hajdú megyéből Kecskemétre – emlékeztetett Font Sándor –, új felszámolási eljárást kezdeményeztek, ugyanakkor off-shore cégek sora alakult meg a Hajdú-Bét tulajdonosai körében. Az említett időszakban Bajnai Gordon volt a Wallis Rt. vezérigazgatója. Válaszában Gyurcsány Ferenc a fideszes képviselőt vádolta tisztességtelen magatartással, mondván, „mindenfajta érdemi tényállítás nélkül kétségbe vonja valakinek az emberi megbízhatóságát, alkalmasságát, törvénytartó és erkölcsös magatartását”. – Idejönni, és belegázolni valakinek a tisztességébe, teljességgel elfogadhatatlan – hangoztatta a miniszterelnök, akinek beszédét több helyütt felháborodott ellenzéki bekiabálások szakították meg.
A Képviselői Irodaháznál eközben tüntettek a jelenleg is felszámolás alatt lévő Hajdú-Bét Rt. károsultjai. A miniszterelnökhöz címzett petíciójukban kifogásolták Bajnai Gordont kormányzati megbízását. Szerintük a Wallis Rt. vezérigazgatója közvetlenül részt vett a termelők tönkretételében, és közvetetten felelős több ember öngyilkosságáért, családok földönfutóvá válásáért.
A tüntetésen mintegy harmincan vettek részt, követelve a termelők azonnali és a kormány általi teljes kártalanítását, parlamenti vizsgálóbizottság azonnali felállítását, valamint az ügy ügyészségi vizsgálatának újbóli teljes körű elvégzését. – Elég volt ebből a színjátékból – nyilatkozta lapunknak Ónodiné Demeter Éva, a Hajdú-Bét károsultjainak képviselője. A történetet ismertetve elmondta: a gazdatüntetés eredményeként a kormány a felszámoló által elismert hitelezői igény ötven százalékát kitevő, ötéves futamidejű, kedvezményes, államilag garantált hitelt folyósított a termelők számára. E vállalásnak azonban később nem akart eleget tenni a kabinet. Ezt követően a bankok felmondták a hiteleket, s a termelők november 8-án az agrártárca elé vonultak. Ott ekkor hirtelen előálltak a de minimis rendelettel, amelynek értelmében egy-egy termelő három éven keresztül évi 250 ezer forintos támogatást kaphat. A kár azonban ennél jóval nagyobb.
– Idén márciusban megkerestük Gráf József agrárminisztert és a Miniszterelnöki Hivatalt, kérve segítségüket a fizetésben, arra hivatkozva, hogy a madárinfluenza, az árvíz és a belvíz további gondokat hozott nekünk. Azt válaszolták, nem tudnak segíteni – folytatta Ónodiné Demeter Éva.
A termelők képviselője elmondta, 2003-ban lopás, csalás és csődbűntett elkövetése miatt feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. A nyomozás során egy szakértő megállapította, hogy a csődbűntett elkövetéséhez szükséges a fizetésképtelenség megállapítása, amelynek kezdetét 2002 novemberére tette. Ezután azonban a Hajdú-Bét még több mint egy évig működött, s csak 2004. január 29-én kért felszámolást maga ellen. Az ügyet a Nemzeti Nyomozó Iroda 2004 szeptemberében hatáskörébe vonta, s miután – Ónodiné értesülései szerint – az ügy háromhetes váltásokkal különböző referenseknél volt, 2005 novemberében meghozták az első megszüntető határozatot. A termelők ez ellen panasszal fordultak az ügyészséghez. Megkeresésüket azzal utasították el, hogy a szakértői vélemények szerint nem lehetett nyomon követni a pénzmozgást. – Ez az indoklás a mai számviteli törvények szerint lehetetlen – véli Ónodiné.
Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója a demonstráción elmondta: a tüntetést az váltotta ki, hogy az agrártárca korábbi közigazgatási államtitkára, Benedek Fülöp értesítette a károsultakat, hogy ebben az évben a kormány nem tud forrást biztosítani megsegítésükre. Dékány András, az agrártárca sajtófőnöke jelezte: a petíció első pontja, azaz a károsultak 100 százalékos kártérítése a jelenlegi helyzetben teljesíthetetlen.
Nagy Ottó – Török László
