Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Günter Bannas „Berlin védelmébe veszi Oroszországot” című cikkében közöl előzetest a ma kezdődő szentpétervári G8-as csúcstalálkozóról. A berlini kormány elkövetett mindent, hogy két német újságíró moszkvai letartóztatása valamint az orosz biztonsági szervek további német újságírók elleni támadása ne terhelje a szentpétervári világgazdasági csúcstalálkozót. Merkel tanácsadói pénteken úgy fogalmaztak, az eset ugyan „kellemetlen” és léteznek Oroszországban bizonyos „deficitek” a demokrácia területén. Ugyanakkor nincs szó szerintük „drámai visszalépésről.” A kétoldalú tárgyalások középpontjában az energiapolitika kérdései állnak, az atomenergia felhasználásától az olaj és gázszállítások biztonságáig. Vezető kormányzati tisztviselők szívesen utalnak arra, hogy Oroszország Németország legfontosabb energiaszállítója. A német olajigények 32 százalékát, a földgázfogyasztás 38 százalékát fedezi az orosz export. 40 éve Oroszország megbízható energiaszállító partnernek számít. Moszkva, abban sem talál kivetni valót, hogy német cégek – de csak kisebbségi tulajdonosként szerk. – részt vegyenek az orosz energiahordozók kiaknázásában, mint azt a BASF/Wintershall és az Eon példája is megmutatja. Moszkva kívánságának megfelelően Németország is kész, hogy ellentételezésként orosz vállalati részesedéseket engedélyezzen az importáló nemzetek elosztó rendszerében.
ZDF (zdf.de)
A német közszolgálati televízió kettes csatornájának Berlin-Mitte című műsora „Régi birodalom – új erő?” címmel készített interjút Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Putyin védelmébe vette kormányának a civil szervezetekkel szembeni szigorú fellépését. Az orosz elnök úgy fogalmazott, nem fogja megengedni, „hogy Oroszországban mindenféle szervezetek tevékenykedjenek, melyek belpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, de külföldről finanszírozzák őket.” Országa „minden eszközzel” támogatja a civil társadalom fejlődését. „De mi nem fogjuk támogatni, hogy külföldi kormányoktól nem átlátható csatornákon, a titkosszolgálatokon keresztül pénz érkezzen Oroszországba, s ezzel bármiféle szervezetek politikai tevékenységet folytassanak.” Ez az álláspontot Putyin az orosz szuverenitás szempontjából „teljesen helyesnek” nevezte. Putyin visszautasította a média túlzott állami ellenőrzésével kapcsolatos vádakat is. „A közvélemény manipulálásának képessége a nyugati államokban nem kevéssé van jelen, mint nálunk” nyilatkozta Putyin az interjút készítő Maybrit Illnernek. Oroszország továbbra is visszautasítja jelenlegi formájában az EU energia kartájának ratifikálását. Amint az orosz elnök megfogalmazta, országa nem hajlandó egyoldalú határozatokat elfogadni. Európa az orosz gáztermelési és szállítási infrastruktúrához való hozzáférést követel magának, ugyanakkor nem képes ehhez hasonló értéket ajánlani. „Készek vagyunk az energiaügyekben együttműködni, de csak az egyenlőség alapján”, hangsúlyozta az elnök. Putyin Washington szemére vetette, hogy beavatkozik Moszkva és egyes kelet-európai országok energiapolitikai kapcsolatába. Egyúttal visszautasította az orosz energiapiac kapcsán az állami befolyás vádját.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Georg Mascolo „A tanácstalan szuperhatalom” című washingtoni keltezésű cikkében elemzi a közel-keleti válságban az Egyesült Államok álláspontját. A közel-keleti erőszak az amerikai vezető hatalomért kiált, de Washington ingadozik az Izrael irányába tett szolidaritási nyilatkozatok és az önmegtartóztatást szorgalmazó óvatos felhívások között. Egy az amerikai elnöki pecséttel ellátott cowboykalap, két csillogóra pucolt csizma látható a Time magazin címlapján. „Vége a cowboy-diplomáciának” ez a címe az amerikai magazin legújabb számában a vezetőcikknek. Amerika felmorzsolódott és kivérzett Irakban, írják a cikk szerzői; a szuperhatalom gyengélkedik. A veszélyes közel keleti feszültség az amerikai vezető hatalomért kiállt, ebből azonban mindeddig George W. Bush nem sokat mutatott – így a lap. Másrészt pontosan Libanon szerepel központi helyen a közel-keleti demokratizálódásról dédelgetett, merész Bush-álmokban. A bejrúti repülőtérre ledobott bombák és kilőtt rakéták nem igazán illenek ebbe a képbe. Faud Szinoira libanoni miniszterelnök régóta követeli Bushtól, hogy intse visszafogottságra Izraelt. A libanoni kormánnyal fenntartott kapcsolatok romlásánál lényegesen nagyobb veszélyt jelent a washingtoni kormány számára, hogy a háború csak tovább táplálja az iszlám világ gyűlöletét Izrael és hűséges szövetségese ellen. S az új háborús helyzet következményeit, intenek az amerikai titkosszolgálatok, nemsokára Amerika is megérezheti.
origo.hu
Magyar Péternek a „szivarfüstös szobák” mellőzésével is csak „agyhalottakat” sikerült képviselőnek választatni
