Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap a Bundeswehr katonáinak nem kell a homoszexuális negyedben éjszakáznia című cikkében foglalkozik a berlini honvédelmi minisztériumban uralkodó maradisággal, amely ellen természetesen a zöldek már felemelték szavukat.
A berlini honvédelmi minisztérium meg kívánja védeni a Bundeswehr állományát, hogy szolgálati útjaikon meleg bárok közelébe kerüljenek. „A Bundeswehr tekintélyére gyakorolt negatív hatásokat el kell kerülni“, áll a tárcának a Bundestag petíciós bizottságának írt levelében. Nem várható el, hogy a Bundeswehr által lefoglalt hotelszobák olyan negyedben helyezkedjenek el „amelyet a homoszexuális közösséghez sorolnak“, amelyek ráadásul „egyértelműen ilyen lokálok“ közelében helyezkednek el, áll a levélben.
Az irattal a minisztérium egy kölni belvárosi hotel tiltakozására reagált, amely az ellen emelt panaszt, hogy törölték a Bundeswehr által ajánlott szállodák listájáról.
Éles kritikával illette a levelet Volker Beck, a zöldek berlini parlamenti igazgatója, aki személyesen is érintett az ügyben. (szerk.) Beck az elutasítás az indoklását „maradinak és esetleg jogellenesnek“ nevezte.
Bild am Sonntag (bild.t-online.de)
A legnagyobb európai bulvárlap vasárnapi kiadása Már nem elképzelhetetlen, hogy német katonák jelenjenek meg a közel-keleten címmel készített interjút Kurt Beckkel, az SPD elnökével.
Az 57 esztendős politikus a politikai folyamatok ismételt felvételének egyik lehetőségeként említette az izraeli–libanoni határon állomásoztatott stabilizációs egységeket. Az egységek összetételéről akkor érdemes dönteni, ha a küzdelemben résztvevő felek hozzájárultak a csapatok állomásoztatásához. A Bundeswehr már így is sok válsággócban jelen van, a Balkánon, Afganisztánban és most Kongóban. De helyesnek tartom, hogy Németország általában nem utasítja el a közel-keleti békefenntartó küldetésben való részvételt, fogalmazott Beck. Izrael hozzájárulása nélkül természetesen elképzelhetetlen a német részvétel. Az akció másik előfeltétele lenne, hogy végre létrejöjjön a fegyverszünet. Erre felügyelhetne egy nemzetközi egység. A német részvételben ebben az összefüggésben is valami különlegesség lenne, de egy nemzetközi akció keretében már nem tűnik elképzelhetetlennek.
A rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök kifejezetten örül a németországi új patriotizmusnak. Az országgal azonosulni ráadásul ma sokkal könnyebb, mint korábban bármikor. A labdarúgó vb idején a hazafiságnak olyan változatát éltük meg, aminek csak örülni lehet.
Végül a szociáldemokrata elnök a koalíciós viták kapcsán megjegyezte, ha ez a kabinet magát, mint vitáktól tépázott bandát láttatja, amely egyetlen problémát sem képes megoldani, akkor az SPD és a CDU/CSU a következő választásokon katasztrófákat fog megélni.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali liberális osztrák lap Az Egyesült Államok még egy hetet ad Izraelnek című írásában ismerteti a Haaretz értesüléseit.
Izrael lapértesülések szerint abból indul ki, hogy az Egyesült Államok legalább még egy hetet ad neki a libanoni offenzíva befejezéséhez. „Magas rangú hivatalos személyek azon a véleményen vannak, hogy az amerikaiak a Hezbollah elleni támadásokra még egy hétig zöld jelzést adnak”– áll a Haaretz című izraeli újság honlapján. Hivatalosan egyelőre a hírt nem erősítették meg.
Az Egyesült Államok mindeddig nem csatlakozott a számtalan azonnali fegyverszünetre felszólító követeléshez. A washingtoni kormány álláspontja szerint számos alapvető problémát kell mindenekelőtt tisztázni. Vasárnap az amerikai külügyminiszter asszony a Közel-Keletre utazik.
Welt am Sonntag (wams.de)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadásában Till-R. Stoldt Kőkemény ideológusok, vagy hajlékony pragmatikusok – mi rejtőzik a mozlim testvériségek mögött? című cikkében foglalkozik az arab országok vallási gyakorlatát meghatározó 80 esztendős kérdéssel.
A mozlim testvériségekre jellemző kettősségre az egyik legjobb példa annak palesztin filiáléja a Hamasz: egyrészt izraeli katonákat ejtettek túszul abban reménykedve, hogy az izraeli ellencsapás majd világméretű szolidaritást vált ki a Hamasszal. Másrészt számos palesztin Teréz anyaként tiszteli a Hamasz aktivistákat, mert orvosként, tanárként, ápolónőként a végkimerülésig segítenek a szegényeken.
Ez a kettős természet jellemezte a mozlim testvériségeket megalakulásuk óta. 1928-ban alapította az egyiptomi Hasszán al-Banna a muzulmán testvériséget, mint szigorúan hierarchizált szunnita muzulmán szervezetet. A szervezet távlati célja egy valódi iszlám társadalom felépítése volt, amely mentes a keresztény gyarmatosítók befolyásától, s amelyet a Korán és a próféta akarata alapján építenek fel. Az erőszakot ugyan al-Banna nem utasította el, de inkább a békés aprómunkát ajánlotta.
Ingyen konyhákkal, iskolai szolgáltatásokkal, ingyenes orvosi szolgálattal és misszióval a szervezet gyorsan több tízezres tömegmozgalommá vált. Már a harmincas években számos arab országban jöttek létre testvérszervezeteik.
A 40-es években mutatta meg először másik arcát: merényleteket hajtottak végre politikai ellenfeleik ellen. Nasszer egyiptomi rezsimje betiltotta a testvériséget és kíméletlenül üldözte azt. E tapasztalat következtében az radikalizálódott. Sajjid Qutb, az 1966-ban kivégzett vezető megírta az iszlamista körökben közismert Mérföldkövek című művét.
Ebben az emberiséget két csoportra osztotta, igaz mozlimokra és a többiekre. S ebben az igazhitűeknek joguk van a hitetlenek elleni harcra azok leigázásáig. A Mérföldkövek azóta minden „jó” terrorista kötelező irodalmává váltak.
Miközben a mozlim testvériségek közel 70 országban vannak jelen, azonban még sehol sem sikerült teljesen megszerezniük a hatalmat. Bár számos helyen álltak már a hatalom előszobájában. 1989-ben egy szigorú iszlamista rezsimet hoztak létre, amelynek szellemi vezérévé a testvériség egyik tagjává Hasszán al-Turabi vált. Őt azonban nem sokkal később megbuktatta a hadsereg. Jordániában a testvéreket rövid kormányzati részvétel után ez ellenzékbe száműzték.
1992-ben az algériai szervezetük, a FIS igen közel volt a választási győzelemhez, azonban a hadsereg puccsot hajtott végre és betiltotta őket. A testvériséget Egyiptomban is betiltották, bár tagjai egyenként indulhattak a 2005-ös, szabadnak alig nevezhető parlamenti választásokon.
Az a tény, hogy a testvériségnek eddig még nem sikerült a teljes hatalmat megszereznie, sokak számára komoly vonzerőt gyakorol. A testvériség egyeseknek egy elidegenedésmentes iszlamista társadalmat, míg másoknak a jótékonykodást és korrupciómentességet jelenti. Nem csoda, hogy a szervezet miden iszlám államban a legerősebb tényezővé vált, ahol legalább félig-meddig szabadok a választások.
Szakértők szerint nem lehet teljes bizonyossággal megválaszolni, hogy a szervezet nyugat-európai fogadkozásai, csak „taktikai manőverként, vagy ténylegesen a mérséklet irányába tett lépésként” értékelendők. A túlzott hiszékenység ellen szólnak azok a tapasztalatok, amelyek azt mutatják mit tesznek a testvériségek, ha a hatalom közelébe jutnak.
Majdnem mindenütt sikerült jobb szociális ellátásokat kivívniuk. Másrészt híveik Egyiptomban rendszeresen kisebb pogromokat szerveznek a keresztény kopt kisebbség ellen. Haszan al-Turabis vezetésével Szudában is kíméletlenül harcolnak a nem muzulmán kisebbség ellen. Palesztinában a Hamasz azt tanítja a gyermekeknek, hogy a zsidók világméretű összeesküvésen dolgoznak, amelynek célja az emberiség boldogtalanságba taszítása.
Jordániában a testvérisége parlamentben ülő szárnyának köszönhető, hogy az ún. becsület gyilkosságok elkövetői gyakorlatilag büntetlenül megúszhatják tetteiket. Algériában elutasították a kormányban résztvevő mérsékelt testvérek azt a törvényt, amely engedélyezte volna a nők számára a házasságot apjuk engedélye nélkül is.
origo.hu
A honvédelmi miniszter reagált a Kárpátalját is érintő támadásra
