Szentesi Zöldi László: A civilizációs összecsapásokról szőtt elméletek további hiányossága, hogy a fogalmi zavart kihasználva támasztják meglepő jóslataikat. Iszlám és Európa – írjuk ebben a cikkben is, de hogyan állhat szemben egy földrész és egy világvallás? Vagy a keresztyénség és az iszlám csapna össze? De vajon mennyiben keresztyén a mai Európa? Ha pedig etnikai alapon vizsgáljuk a kérdést, máris bajban vagyunk, hiszen az iszlám világnak csak a kisebb része arab származású. Hasonló zűrzavart okoz, amikor az iszlám előretörésében egyesek a vallási mozgalmak – kimondatlanul a „fundamentalista” vonal – megerősödését vélik felfedezni. Végletes tévedésről van szó, a mozlim hitű ember talán meg sem értené ezt az érvet. Köztudott, hogy az iszlámban nem volt felvilágosodás és reformáció, a világi és a hitbéli hatalom sem vált szét, éppen ezért értelmetlen kizárólag vallási természetű kérdésként vizsgálni politikai ügyeket. Amit egyesek iszlám fundamentalizmusnak neveznek, annak vajmi kevés köze van a Koránhoz, illetve csak annyi, amennyiben a keresztyénség erőszakos voltát bibliai idézetekkel alá lehet támasztani. Abban pedig megint csak kételkednünk kell, hogy az emberiség túlnyomó részét a személyes istenhite alapján kellene megítélni. A civilizációs összecsapás hívei itt szenvedik el a döntő vereséget: indokolatlanul nagy jelentőséget tulajdonítanak a vallásnak a társadalmi háttér alapos feltérképezése helyett.
(Magyar Nemzet, 2006. augusztus 4.)
boszniai Szerb Köztársaság
Távozott a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke
