Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin főszerkesztője, Helmut Markwort Tisztelni kell egy tömeggyilkost című írásában a PDS javaslatával foglalkozik, amely szerint szobrot kívánnak állítani Leninnek.
Ha egy német polgármesternek az az őrült ötlete támadna, hogy szobrot emeljen Adolf Hitlernek, akkor a javaslattevőt a jogos felháborodás vihara – ötletével egyetemben – elsöpörné.
Ha Potsdamban a Baloldali Párt-PDS azt követeli, hogy a városban szobrot állítsanak Leninnek, akkor a tiltakozás érthetetlen okból igencsak lagymatag. A szociáldemokraták támogatják a tervet. Jakobs (SPD) főpolgármester szerint neki igazából mindegy, mivel Lenint sohasem törölték az emlékművek listájáról, szobrát újra fel kell állítani.
Erre a potsdami CDU azt követelte, hogy Lenint töröljék az emlékműre érdemesített személyek listáról, hiszen százezrek meggyilkolása szárad a lelkén. Sajnos ezt kevesen tudják és sokakat becsapott ama propaganda-hazugság, miszerint Sztálin volt a tömeggyilkos, míg Lenin az emberarcú kommunizmust képviselte.
Lenin volt az állami terrorizmus feltalálója. Elméletét (A proletár állam a polgárság megsemmisítésének gépezete) szisztematikusan és erkölcsi skrupulusok nélkül átültette a gyakorlatba. Uralma idején túszok tízezreit agyonlőtték, százezerszámra lemészárolták a munkásokat és parasztokat, félmillió kozákot deportáltak és likvidáltak. A koncentrációs tábor feltalálója volt, mérges gáz bevetésére adott parancsot, és egy éhínséget is megpróbált igazolni, melyben milliók veszítették életüket. A bolsevizmussal szembeni ellenállást halállal büntetendő tettként definiálta, milliók pusztultak el eme törvény miatt. Aki tud olvasni, az tényleg ilyen bűnöző előtt szeretne egy demokratikus államban emlékmű felállításával tisztelegni? – teszi fel a kérdést a lap.
Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A német főváros napilapja Andreas Förster Befejezik az NSZEP pénzek utáni kutatást című cikkében az egykori állampárt vagyonának eltüntetését felderíteni hivatott bizottság munkájának beszüntetéséről ír.
Tizenhat évvel a német újraegyesülés után az egyik utolsó, még működő, az egykori NDK-val foglalkozó szervet, a Független Pártvagyon Bizottságot (UKPV) is elérte a feloszlatás szele. A szövetségi kormány törvénytervezete értelmében az UKPV ez év végén beszüntetné tevékenységét.
A bizottságot a Lothar de Maiziére (CDU) vezette utolsó NDK kormány állította fel. Feladata abban állt, hogy kiderítse, miként alakult 1945 óta az NDK pártjainak és tömegszervezeteinek vagyona, 1989. október 7-én mi volt a vagyoni helyzetük, s a jogtalanul megszerzett vagyontárgyakat visszajuttassák a jogos tulajdonosoknak. A bizottságnak összesen 1,6 milliárd euró értékű vagyon sorsát sikerült kiderítenie. Amennyiben a vagyontárgyak nem voltak jogos tulajdonosaiknak visszaadhatóak, akkor azt a közcélokra átadták az új tartományoknak.
A ma már csak nyolc főt foglalkoztató bizottság tevékenysége az utóbbi időben főként Magyarországra és az ott feltételezett kelet-német állampárti pénzekre koncentrált. 2003-ban merült fel annak a gyanúja, hogy Günter Forgber, a korábbi NDK üzletember és Stasi ügynök, a rendszerváltás idején 100-200 millió nyugatnémet márkát utaltatott át a Magyar Nemzeti Bankon keresztül Nyugat-Európába. A német-magyar munkacsoport kétéves, közös nyomozása számos adatot hozott felszínre. A vegyesbizottság létrehozásába Budapest csak Gerhard Schröder masszív beavatkozását követően adta beleegyezését, azt azonban két év után sem sikerült pontosan tisztázni, hová folyhatott az egy ideig Magyarországon parkoltatott összeg. Az UKPV a magyar szervek együttműködési szándékának hiányosságait teszi felelőssé a keresés eredménytelenségéért.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Gerhard Gnauck Lengyelország elnöke gesztusokra vár erős szomszédjától című írásában a Varsó és Berlin között nem csituló feszültséggel foglalkozik .
A lengyel köztársasági elnök egy rádióinterjúban bírálta Németország kíméletlen Európa-politikáját. „Németország az EU tagja, azonban a jelenlegi külkapcsolataiban egy teljesen önálló alany, az uniótól gyakorlatban független. Németország szinte utasítgatja az EU-t.” Kaczynski ugyan jó kapcsolatokra törekszik Németországgal, de az erősebb félnek kell engedményeket tenni – mondja, de ezeket azonban eddig egyetlen kérdésben sem látom.
Az interjúban Kaczynski Merkelt a német érdekek szempontjából igen hatékony politikusnak, nevezte. A lengyel elnök sajnálkozott, hogy a kancellár-asszony oroszországi útja alkalmából egyetlen másodpercre sem állt meg Varsóban. Ugyanakkor kitért ama kérdés elől, hogy Varsó tett-e valamilyen – Merkel telefonhívásához mérhető – gesztust Berlinnek.
Megfigyelők egyre jobban aggódnak a romló német-lengyel kapcsolatok miatt. A kényesnek számító orosz-német földgázvezeték ügyében tovább távolodtak az álláspontok, Varsóban immár a projektben történő semmiféle részvételről sem akarnak tudni. A korábbi ötletet, egy leágazást Lengyelország felé, melyet Kaczynski márciusban még támogathatónak ítélt, szintén elvetettek.
Időközben a külpolitikai kérdésekben is hangadó lengyel elnök megváltoztatta véleményét. Álláspontja szerint egy közös uniós energiapolitika azt jelenti, „hogy feladjuk a nemzetállami kompetenciákat. Ha az EU-n beüli erőviszonyokat és a teljesen átlátszó német politikát e kérdésben megvizsgáljuk, akkor elejétől fogva világos, mire számíthatunk abból.” Mivel a lengyelek által felvetett, kölcsönös segítségnyújtásra kötelező „energia-NATO” ötlete kevés szimpátiával találkozott, úgy tűnik, Varsó megmarad a kívülálló szerepénél.
origo.hu
A honvédelmi miniszter reagált a Kárpátalját is érintő támadásra
