Demszky négy éve: botránykrónika vagy sikertörténet?

Jóllehet a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat néhány – a kormány által támogatott – sikeres szerződést és beruházást is elkönyvelhet, sok ígéretet nem tudtak teljesíteni. Nem épült meg például a 4-es metró, botrányba fulladt a Combino-villamostender és nem készült el a csepeli szennyvíztisztító sem. Az elmúlt ciklus botrányoktól sem volt mentes: az egyik legemlékezetesebb, amikor a főpolgármester a fővárosi közműcég luxusterepjárójával nyaralt Horvátországban.

Metró – az örök ígéret

A négyéves ciklus alatt új metrószerződést írtak alá, elfogadták a metrótörvényt, és a 4-es metró építésének eredeti finanszírozási arányánál kedvezőbbet tudott kialkudni Budapest. Az elmúlt négy évben azonban egyetlen centiméter metróalagút sem készült: a fúrás csak az év végén kezdődik. A ciklus elején megígérték, hogy felújítják a kettes metrót, az állomások nagy részét fel is újították, a sajtó azonban több alkalommal cikkezett a kivitelezés hiányosságairól, a Batthyány téri megálló például a felújítás után nem sokkal beázott.

Megígérték, hogy hozzákezdenek az 5-ös metró építésének előkészítéséhez is, amely a csepeli és szentendrei HÉV-vonalak Duna alatti összekötésével valósul meg, ám ehhez nem kezdtek hozzá.

Bajban a BKV

Hosszas tárgyalás után a kormány a BKV-t is kihúzta tavaly év végén a csődből, igaz viszont, hogy a cégnek még mindig óriási a hiánya és az adóssága.

Budapest 150 új és népszerű Volvo buszt vásárolt az ígért 320 helyett, és nem cserélték le teljesen az elöregedett trolibuszparkot sem, sőt, négy év alatt számos régebbi busz kiégett, több troli is megrázta az utasokat. Az elmúlt ciklus talán legnagyobb fiaskóját a Combino-villamosok okozta botrány jelentette. A főváros tavaly megtette az első lépést a MÁV–Volán–BKV közlekedési szövetség felé, de a bevezetett közös bérletet kevesebben veszik, mint várták. Bár megígérték, mégsem alakítottak ki egész Budapestre érvényes parkolókártyát, a parkolási rendszert nem egységesítették.

Híd- és útfelújítások – botrányos PR-ral

A kormányzati források megnyitásával megkezdték a sokéves lemaradás ledolgozását az útrekonstrukció terén: több mint 250 kilométer – korábban kátyúkkal tarkított – szakasz újult meg, például a Bartók Béla út. Rögtön az indulásnál árnyékot vetett azonban a beruházásokra, hogy a főpolgármesteri hivatal egyik alkalmazottja körlevélben hívta fel az útfelújításban résztvevő cégek figyelmét arra, mely PR-cégekkel is kell együttműködniük a munkák során. A győztes PR-cégek tulajdonosai vagy munkatársai korábban több szálon kötődtek a főpolgármesterhez, vagy az SZDSZ-hez.

Nagy fiaskónak számít az is, hogy a Balatoni úti felüljárót a felújítás során statikailag elméretezték, az áttervezés és az átadás csúszása miatt a 7-es út forgalma egy fél évig óriási kerülőre kényszerült. Nem kezdték el a Moszkva tér rehabilitációját.

Nem építették meg az Óbudát Újpesttel összekötő Aquincumi hidat és nem kezdték el a Csepel-szigeten átívelő Albertfalvai híd építését sem. Az Árpád híd járdáját viszont felújították, az Erzsébet híd és a Szabadság híd korrózióvédelmét megcsinálták, a romos állapotú Margit hídhoz azonban egyáltalán nem nyúltak.

Botrányos volt a néhány évvel ezelőtt kiírt utcabútor-pályázat is, amelyet az ellenzék és a reklámszakma is gyorsnak és hiányosnak tartott. A kiírás szerint a győztes húsz évre hozzájuthat a padokon, utcai vécéken, hirdetőoszlopokon, pavilonokon elhelyezett hirdetmények utáni több tízmilliárd forintos bevételhez.

Egészségügyi, oktatási, kulturális és környezetvédelmi beruházások

Kormányzati segítséggel zajlott az elmúlt ciklusban a kórházfejlesztés és -rekonstrukció: a főváros 4 év alatt 7 milliárd forintot költött egészségügyi beruházásokra. A csepeliek viszont veszteségként élték meg, hogy kórházuk egyik fele Pesterzsébetre költözött.

Számos oktatási fejlesztés is megvalósult, négy megszűnő középiskola diákjai azonban két napig tüntettek a közgyűlés ülésén az összevonási döntések ellen. Folytatták a színház-rekonstrukciós programot: felújították a Pesti Színházat, a Radnóti Színházat és a Bábszínházat. Ugyanakkor nem újították fel a Fővárosi Állat- és Növénykert Akváriumát és a majomházat.

Nem indították el Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházását, a csepeli Központi Szennyvíztisztító építését, csaknem százmilliárd forintért. Ugyanakkor megkezdték 24 milliárd forintos program keretében a rákospalotai hulladékhasznosító mű rekonstrukcióját és megépítették a füstgáztisztítót.

Mi van a kasszában?

A gazdálkodással kapcsolatban Budapest vezetői ez elmúlt néhány hónapban többször azt hangoztatták, hogy a főváros pénzügyi helyzete stabil. Atkári János, Demszky Gábor korábbi gazdasági helyettese szerint azonban a 2006-os választási költségvetés elfogadásával a fővárosban „teljesen lesöpörték a padlást„, és kimerítették a város pénzügyi tartalékait.

Budapesttől Horvátországig: botrányoktól sem volt mentes az elmúlt négy év

Az elmúlt ciklus talán legemlékezetesebb, és majdnem a főpolgármester bukásához vezető botránya volt az, hogy kiderült: a fővárosi közműcég luxusterepjáróját Demszky Gábor többször használta magáncélra, amikor horvátországi nyaralójába utazott.

Később kiderült az is, hogy a BKV tulajdonában lévő Carolina nevű luxusjachtot az elmúlt években több alkalommal bérelte ki a Főpolgármesteri Hivatal Demszky Gábor számára reprezentációs célra. Ilyen alkalom volt például a New York-i kormányzó, vagy a pekingi polgármester látogatása. Aba Botond BKV-vezér cáfolta azokat a híreket, miszerint a jachtot Demszky Gábor személyes céljaira használta volna.

Az európai parlamenti választások után az okozott kisebb skandalumot, hogy Demszky Gábor európai parlamenti és főpolgármesteri tisztségét nem találták összeférhetetlennek a kormánypárti politikusok, annak ellenére, hogy az önkormányzati törvény néhány szellemi tevékenységet kivéve semmilyen kereső foglalkozást nem engedélyez a főpolgármesternek. Demszky később lemondott európai parlamenti tisztségéről.

(Forrás: Info Rádió, Index.hu, MNO)