Abban reménykedünk, hogy a kormány meg fog hallgatni minket – jelentette ki az MNO-nak nyilatkozva Schöberl Márton, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnökségi tagja. Leszögezte: szeptember 21-én, a Kossuth téren megtartjuk a demonstrációt. Délután 5 órára odavárunk minden hallgatót és mindenkit, aki szimpatizál céljainkkal: valódi reformot szeretnének a felsőoktatásban tandíj helyett.
Ha nem érnek el eredményeket a megmozdulással, az 1995-ös demonstrációk hagyományait folytatják, akár a Kossuth téren tábort verők nyomdokán. Tagszervezeteikben felmerült a demonstráció, a nyomásgyakorlás más formája is, ám egyelőre abban bíznak, hogy a kormányzat végre érdemben egyeztet velük.
Elpazarolja az állam a hallgatói normatívát?
A felsőoktatásban a HÖOK álláspontja szerint nincs forráshiány, éppen ezért a tandíj bevezetése e szempontból is indokolatlan: az ágazat nem igényel plusz bevételeket. Az állami költségvetésben szereplő több mint 200 milliárd forint elegendő, ám ezt a minisztérium sok esetben rosszul osztja el és az intézmények több esetben rosszul használják fel ezeket a pénzeket – érvel Schöberl. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója kiemeli: a hallgatói normatíva főösszegének változatlanul hagyásával ugyanezt a pénzt kevesebb hallgatóra kellene fordítani, így csökkentve az államilag finanszírozott keretszámokat. Ezáltal nagyobb összeget lehet fordítani az egyes hallgatók támogatására: az egy főre eső támogatás akár növekedhetne.
A HÖOK szerint meg kellene vizsgálni, hogy a mennyiségpárti finanszírozás megfelel-e a modern követelményeknek. „Az intézmények fejkvóta után kapnak pénzt, így érdekük hogy több hallgatójuk legyen. Föl kell tenni a kérdést: a 72 felsőoktatási intézmény közül mennyi jogosult arra, hogy valóban egy társadalmilag támogatott keretszámot kapjon. Be kellene vezetni egy olyan minőségbiztosítási intézményrendszert, hogy csak az azt megérdemlő intézmények kapjanak állami keretszámot” – idézi a hallgatói szervezetek véleményét Schöberl, aki szerint ez minőségpárti megoldás lehet. Senkinek sem érdeke, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzanak, mint azt mondani szokták, „kamudiplomákat”. Hiller elismerte: e téren a hallgatói szervezet elképzelése a radikálisabb – számol be az érdekképviseleti szerv elnökségi tagja, megjegyezve, hogy elképzeléseik nem igazán köszöntek vissza a törvényjavaslatban.
Nem partner a diákság a minisztériumnak
Valódi egyeztetési folyamatról nem tudnék beszámolni – jelenti ki Schöberl, továbbra is hiányolva az érdemi egyeztetést.
Hiller egy sajtótájékoztatón jelentette be a fejlesztési részhozzájárulásra (fer) keresztelt tandíjjal kapcsolatos elképzeléseket. Ezt követően a HÖOK delegációja találkozott a miniszterrel. Kifejtették: nem támogatják sem az utólagos képzési hozzájárulást, sem a fer-t. Megállapodtak a minisztériummal, hogy július 5-re egy alternatíva-csomagot készítenek el. A minisztérium megígérte, hogy július 10-ig elküldi azt az ütemtervet, ami a felsőoktatási reformtervet tartalmazza.
Át kell gondolni a normatív finanszírozást, az államilag elosztott pénzek irányát. Meg kell vizsgálni, hogy egy oktatónak egy főállása lehessen – e kérdéseket szánták volna vitaindítónak a diákok. Megreformálnák a tanulmányi ösztöndíjakat: csak egy meghatározott százalékát lehessen a hallgatói normatívának e célra fordítani, s ezt a fix minimum százalékot egy fix maximum százalékú hallgatóra lehessen fordítani – szerepelt javaslataik között.
Csakhogy elképzeléseik nem kerültek be az ütemtervbe, s nem vették számításba a törvénymódosítás kidolgozásánál sem. Schöberl rámutatott: érdemi egyeztetésre nem került sor, az álláspontok nem tudtak közeledni. Az oktatási és kulturális miniszter szerint nincs értelme a megmozdulásoknak, mert a kormány elfogadta a módosítást. A hallgatói szervezetek nem látják elfogadhatónak Hiller álláspontját: eleve egy törvénymódosításról van szó, ennek módosítását sem látják lehetetlennek – érvelnek a diákok.
Valóban „a lusta” fizessen?
A pontdíj egyfajta büntetés, ebből nem lehet kiindulni – jelenti ki Schöberl, rámutatva: így egy kiváltságos réteg kerül be a támogatotti körbe. A kormány által emlegetett 15 százalék a teljes hallgatói közegre vetített arányszám, ám a hallgatók fele költségtérítéses rendszerben folytatja tanulmányait, így ez a 15 százalék csak 7,5 százalékot jelent.
Nem megfelelő érv, hogy a lusta fizessen – teszi hozzá. A tanulási eredmény nem elsősorban a tanulási teljesítmény függvénye, ezt egy nemrég megjelent tanulmány is igazolja. Sokkal inkább befolyásoló tényező, különösen a tanulmányok első éveiben, a hallgató szociológiai háttere: milyen körülmények között él, milyen a család társadalmi-gazdasági helyzete. Egy vizsgaeredményt ráadásul számos más körülmény is befolyásolhat. A tandíj bevezetése komoly szociális szakadékot jelenthet, hiszen nagyon sok családból a gyerek így el sem jut a felsőoktatásba. „Nem az lesz a kérdés, hogy be tud-e kerülni a 15 százalékba, hiszen a szülei eleve azt mondják majd neki: ne menj tanulni, mert nem fogjuk tudni kifizetni a tandíjadat. Nyilván jelentős részben a szülők fogják állni ezt a terhet, nem a nehéz helyzetben levő hallgatók.”
Ehelyett a HÖOK azt javasolja, hogy valóban a lusta fizessen, csak másképp: sok hallgató felveszi a krediteket év elején, majd ezeket csak jó esetben teljesíti. Elképzeléseink szerint a nem teljesített kreditek után kellene fizetni, s ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy a hallgatók tudatosabban szervezzék tanulmányaikat.
Ez nem Amerika
Ne felejtsük el azt az európai alapelvet, mely a bolognai folyamat összes dokumentumában szerepel, mely szerint a felsőoktatás „közjó és társadalmi felelősség” – figyelmeztet Schöberl, jelezve: nem tartják elfogadhatónak az amerikai modell átvételét, amely üzletnek tekinti az oktatást. A friss diplomásokat – például gyógyszerészeket, tanárokat – nagy mennyiségben szívja fel az állam, Európában hagyományosan a társadalom finanszírozza tehát azokat a képzéseket, melyek később az állam alapvető funkcióinak működtetésében is részt vesznek.
origo.hu
Menczer Tamás: Ilyen, amikor kiderül az igazság! - videó
