Év végéig 7, aztán 2007-ben 14 ezer ember kerül majd utcára

Szigorú költségvetés készül, több tárca is a működési kiadások tíz százalék körüli megnyirbálásával számolhat 2007-ben - derül ki a Népszabadság birtokába jutott előzetes kiadási előirányzatokból. A központi igazgatásban kétezer, a minisztériumokhoz csatolt igazgatási szerveknél további ötezer főt bocsátanak el az idén, ám a költségvetési szervek számának csökkentése és az igazgatás racionalizálása további 14 ezer fős létszámleépítést hozhat 2007 végéig.

A jövő évi büdzsé még képlékeny, mivel a költségvetési törvényjavaslat benyújtásáig csaknem hat hét van hátra.A tárcánként külön kiosztott keretszámok – a miniszterek csak saját előirányzatukat ismerik, komplett költségvetési anyagot nem kaptak – még jelentősen változhatnak, ám a büdzsé tervezésének alapvonásai nem.

A 2007-es terveket minden esetben az idén végrehajtott, illetve végrehajtandó létszámleépítés, zárolás és illetményemelés által korrigált költés alapján készítik. A központi igazgatásban kétezer, a minisztériumokhoz csatolt igazgatási szerveknél további ötezer főt bocsátanak el az idén, ám a költségvetési szervek számának csökkentése és az igazgatás racionalizálása további 14 ezer fős létszámleépítést hozhat 2007 végéig.

A jövő évi büdzsében így vélhetőleg hétezerrel kevesebb ember bérköltségével kell számolni, ám az elbocsátandók – hatról kéthavira csökkentett – végkielégítése, valamint az elhelyezkedésük segítésére létrehozott programok és kedvezményes hitellehetőség finanszírozása pluszkiadást jelent. Ha a létszámleépítésre még az első fél évben sor kerül, a végkielégítéssel együtt is adódhat megtakarítás – ugyanakkor végkielégítésre a fejezeti céltartalékokból is lehet majd költeni.

A tervezés meglehetősen óvatos: tiltja például a köztartozások átütemezését. A bevételek túltervezésének esetére leszögezik: az így képződő hiányra nem lesz állami segítség.

A felülről nyitott kasszáknál – ilyenek a tb-alapok, a lakás- vagy a szociális kiadások – legkevesebb a 2006-os előirányzatokkal kell számolni (több esetben ezek is alultervezettek a jelenlegi költéshez képest), és új biztosítékként megjelenik a tárcák büdzséjében a fejezeti egyensúlyi tartalék. Az óvatosság a foglalkoztatási jogviszonyt illetően is megmutatkozik: tiltanák például a színlelt, illetve számlás foglalkoztatást, ami a közelmúltban végzett felmérés szerint a kórházi osztályokon, de – Állami Számvevőszéki vizsgálatok szerint – több minisztériumban sem volt ritka.

Alig-alig lehet összehasonlítani az idei és a jövő évre tervezett keretszámokat, minthogy eleve átalakult a kormányzati struktúra (14-ről 11-re csökkent a minisztériumok száma), számos feladat és forrás került más tárcához. A tárcák, illetve fejezetek közti forrásátcsoportosítás a Népszabadság információi szerint megállapodások alapján történik, vagyis a kiadási végösszeg most is jelentősen függ az adott miniszter „lobbierejétől”.

A számok alapján komolyabb kiadáscsökkentés várható a Pénzügyminisztérium és a hozzá tartozó igazgatási szervek (APEH, benne a Szerencsejáték Felügyelet, VPOP, Magyar Államkincstár, Központi Vagyoni Igazgatóság) költségvetésében. A honvédelmi tárca is hét százalékkal kevesebből gazdálkodhat, másfélszeresére nő viszont az uniós pénzek felhasználásának intézményrendszerét finanszírozó keret.

Az önkormányzatok normatív támogatása jelentősen csökken a tervek szerint: az idei előirányzat 815,6 milliárd forinttal számol, a jövő évre pedig 776 milliárd jutna. Az már a konvergenciaprogram tervezetéből is kiolvasható volt, hogy jövőre csökken a fejlesztésekre szánt összeg, szinte csak arra biztosít majd forrást a büdzsé, amihez uniós pénz is társul. A helyhatósági feladatok körét nem szabja szűkebbre a kormány. Megtakarítást úgy érhetnek el az önkormányzatok, ha egyes feladatokat kistérségi társulások formájában más helyhatóságokkal együtt végeznek.
(nol.hu)