1956. október 25.: Tömegmészárlás a Parlament előtt

A halottak számát legalább 200 főre teszik. Százszoros gyilkosság, tömegmészárlás, egyetlenegy elsőfokú, felfüggesztett ítélettel, melyet majd' fél évszázad múltán osztanak ki. Velünk élő történelmünk máig sötét foltja az 1956-os, a Parlament előtt leadott sortűz. • Nem engedik a Kossuth térre a sortűzre emlékezőket

2006. 10. 25. 9:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

1956 október 25-én a Parlament előtt, a Kossuth téren 2-3 ezer tüntető tartózkodott, a teret szovjet harckocsik biztosították. A diákok felmásztak a tankokra és kétnyelvű röplapokat osztogattak a katonáknak: „Orosz barátaink! Ne lőjetek! Becsaptak benneteket. Nem ellenforradalmárok, hanem forradalmárok ellen harcoltok. Mi, harcoló magyarok, független, demokratikus Magyarországot akadunk. A Ti harcotoknak nincs értelme: nem fasisztákra, hanem munkásokra, parasztokra, egyetemi hallgatókra lőtök. Szüntessétek be a harcot! A Forradalmi Magyar Ifjúság”.

A tüntetők és a katonák között barátkozás indult meg. Ez idő alatt a Parlament közelében, az MDP Központi Vezetőségének Akadémia utcai épületében a pártvezetés, Mikojan, Szuszlov, és a KGB főnöke, Szerov ülésezett. Szerov kiment az ülésről és a Parlament biztosítását ellátó páncélos alegység parancsnokától értesült a katonák és a civilek közötti fraternizálásról. Utasítást adott a tér megtisztítására. Ez tűzparancsot jelentett – áll a Szovjet katonai intervenció 1956. című könyvben.

Tóth Lajos vezérőrnagy szerint: „a szovjet csapatok parancsot kaptak, hogy a Parlament előtti tüntetést likvidálják. Ezt meg is tették, az emberek felmásztak a lassan húzó harci kocsikra. A szovjet katonák tüzet nyitottak a szovjet harci kocsikon lévőkre” – olvasható Kahler Frigyes Sortüzek című könyvében.

Mikojan és Szuszlov a következő jelentést küldte október 25-ről Moszkvának: “A Parlament előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, amely a szovjet katonák felszólítására sem oszlott fel. Ráadásul a környező házak tetejéről egységeinkre több lövést adtak le, és benzines palackokkal felgyújtották egyik harckocsinkat. Mindezek következtében tüzelés kezdődött és a hírek szerint 60 magyar vesztette életét.” (A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint legalább 200 tüntetőt gyilkoltak le az ÁVH-sok és a szovjet katonák.)

A tömegre és az oroszokra az ÁVH-sok tüzeltek, az oroszok viszonozták a tüzet – áll a „Jelcin-dosszié”, Szovjet dokumentumok 1956-ról című műben. Egyes szemtanúk több száz halottról beszéltek. A sebesültek, áldozatok számáról rendelkezésre álló adatok a mai napig bizonytalanok.

Ismeretlen számos gyilkos, egy gyanúsított

A tömegmészárlás ügyében a szovjet típusú diktatúra összeomlása óta eltelt 16 esztendő alatt mindössze egyetlenegy, elsőfokú ítélet született: 2002-ben két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta az 1956-os Kossuth téri sortűz kapcsán bűnsegédként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett miatt Erdész Józsefet a Fővárosi Bíróság. Ez az ítélet azért születhetett meg, mert korábban a Legfőbb Ügyészség hatályon kívül helyezte a Fővárosi Főügyészség előző határozatát, mellyel elévülés címén szüntette meg a nyomozást.

Erdész József, aki ’56-ban a kormányőrség operatív osztályának vezetőjeként önként vállalkozott az Akadémia utcai pártközpont védelmére, az ügyészség vádja szerint a tüntetőkre lőtt.

A tárgyalás során előadott tanúvallomások között elhangzott: a szovjet katonák és a magyar kormányőrök géppuskákkal, tankágyúval és géppisztolyokkal hátulról is lőtték a menekülő fegyvertelen tüntetőket 1956. október 25-én a Parlament előtt és a környező utcákon.

A tárgyaláson több tanú felidézte: menekülés közben hátulról is lőtték őket. Egyikőjük, Bíró Péter kiemelte, a tüntetőkre annak ellenére nyitottak tüzet, hogy azt kiabálták: „Nincs nálunk fegyver! Igazi szovjet–magyar barátságot akarunk!” Egy másik tanú, Pluhár Brunecker Erzsébet – akinek édesapja a Kossuth téri sortűz alkalmával életét vesztette – elmondta: dumdum-golyóval is lőttek rájuk, egy lövedék az ő combjában robbant.

Magyar Nemzet, MNO

Források:

Belvedere Meridionale 1998/1-2. sz

A folyóirat cikkében idézett munkák:

Szovjet katonai intervenció 1956/szerk. Györkei Jenő, Horváth Miklós Bp. 1996.
“Jelcin-dosszié” : Szovjet dokumentumok 1956-ről Bp. 1993.
Valerij Muszatov: Szovjet politikai beavatkozás és katonai intervenció Magyarországon 1956-ban = Múltunk 1991. 4. sz.
Sortüzek-1956/szerk. Kahler Frigyes Lakitelek 1993.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.