Az export és a beruházások növekedéséről, a reálkeresetek és a nyugdíjak emelkedéséről, az uniós források hasznosításának előrehaladásáról számolt be a Pénzügyminisztérium államtitkára a 2005-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvény általános vitájának kezdetén mondott expozéjában a parlamentben kedden.
PM: a gazdasági növekedés motorja az export
Katona Tamás hangsúlyozta: a gazdaság tavalyi teljesítménye kedvező, ugyanakkor nem sikerült kellőképpen orvosolni az egyensúlyi gondokat. Mint mondta, a GDP növekedése 2005-ben az EU-átlaghoz képest gyors volt, elérte a 4,1 százalékot. A gazdasági növekedés motorja egyrészt az export volt, amelynek hátterében az áll, hogy a magyar gazdaság versenyképes külföldön, de a növekedés köszönhető annak is, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 egészében 6,6 százalékkal emelkedett – mutatott rá, példaként említve, hogy tavaly 82 kilométernyi új szakaszt adtak át.
Kitért arra, az egyensúly terén jó hír, hogy tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezettnél erőteljesebben csökkent, ehhez hozzájárult a kereskedelmi mérleg jobb helyzete. A kisebb hiánnyal párhuzamosan javultak az ország külföldi finanszírozásának feltételei, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a működő tőke beáramlása a privatizációs bevételekkel együtt több mint 5 milliárd euró volt, ami 40 százalékkal haladta meg a 2004. évit – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: tavaly gyorsan nőttek a nemzetgazdaság egészében a reálkeresetek, elérve a 6,3 százalékot. A lakosság a többletpénzt csak részben költötte fogyasztásra, ez mindössze 1,4 százalékkal bővült, viszont ismét növekedésnek indultak a megtakarítások. Az egyensúlyt tekintve a reálkeresetek növekedése nem kedvező, ugyanis a felzárkózás a reálkeresetek terén az indokoltnál gyorsabb volt, nem igazodott a termelékenység alakulásához, és emiatt vált szükségessé az a korrekció, amelyre az idén és jövőre kerül sor – közölte.
Katona Tamás beszélt arról, hogy a gazdaság tavaly többé-kevésbé árstabilitás-közeli állapotba került, a fogyasztói árak éves átlagban mindössze 3,6 százalékkal emelkedtek.
ÁSZ: helybenjárás
Az ÁSZ évről évre jelzi a tipikussá vált attitűdöt, a kiadások alultervezését és a bevételek túlbecsülését, így a tavalyi költségvetés ellenőrzése is megerősíti, hogy 2005 az államháztartás egyensúlyi feszültségeinek kiküszöbölése és a működési mechanizmus modernizálása szempontjából a helybenjárás éve volt – közölte.
Az elnök szerint tényként igazolódott az ÁSZ azon véleménye, hogy a hiány kézben tartása kockázatokat hordoz. Kovács Árpád kitért arra, hogy az elmúlt négy évben az államháztartás pénzforgalmi és maastrichti hiánya is lényegesen meghaladta a tervezettet.
Hangsúlyozta: az elmúlt évek pénzügyi folyamataiból egyértelműen látszik, hogy nem a két elszámolási mód közötti különbség a probléma gyökere, hanem az évről-évre halmozódó gondok felszínre törése. Hozzátette: miközben a bevételek 2002 és 2005 között szinte változatlanok voltak, addig a rendszeresen társadalmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan nő.
Az ÁSZ elnöke szükségesnek nevezte az állam vállalkozói és kincstári vagyonkezelésének újragondolását, és szorgalmazta egy egységes korszerű vagyontörvény megalkotását.
Kovács Árpád kedvezőnek értékelte azt, hogy 2005-ben az Európai Unióból származó támogatások és visszatérítések összege meghaladta a magyar befizetést az EU költségvetésében. Hozzátette: az ellenőrző szervek javasolják a pályázati rendszer gördülékenyebbé tételét.
MSZP: 2005-ben jó állapotban volt a gazdaság
Kékesi Tibor, a költségvetési bizottság tagja, a bizottságok többségi véleményének szocialista előadója azt mondta: a magyar gazdaság 2005-ben egészséges szerkezetben, beruházás- és exportvezérelt módon nőtt.
Hozzátette: az export nagysága, a beruházások nőttek, az infláció a tervezett szint alatt maradt. Közölte: a reálkeresetek évek óta a gazdaság egészének növekedését meghaladó ütemben nőttek, ez arra figyelmezteti az országot, hogy a következő években összhangba kell hozni a keresetek és a gazdaság növekedését. Kékesi Tibor szerint 2005-ben jó állapotban volt a gazdaság, a költségvetési szféra azonban nem, a bevételek 320 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, de a kiadási oldal is oka a hiány növekedésének. A képviselő elmondta: a zárszámadásról szóló törvényjavaslat csak és kizárólag a költségvetés végrehajtásáról szól, a korábbi évektől eltérően nem módosít más jogszabályt.
Fidesz: 2005-ös büdzsé a jövőnket felélő költségvetés
Domokos László, a költségvetési bizottság fideszes tagja, a bizottságok kisebbségi véleményének előadója a 2005-ös költségvetés veszteseit vette számba, véleménye szerint ugyanis a kormány súlyos gazdasági terheket helyezett több gazdasági szektorra.
Mint mondta, a vesztesek között vannak a munkahelyteremtő vállalkozások, az önkormányzatok, a háztartások, a mezőgazdaság és az egészségügy.
Domokos László szerint a kormány a költségvetési törvényt átlépte, nem tekintette maga számára nézve kötelezőnek, ezért a Fidesz szerint a 2005-ös büdzsé a jövőnket felélő költségvetés, amely 2006-ban teljesedik ki. Az ellenzéki politikus az uniós pályázatokkal kapcsolatban megjegyezte: a kormány által bevezetett rendszer az egyes támogatási alapoknál három-kilenc hónapot vett igénybe a pályázat benyújtását követően a szerződés aláírása.
Boldvai: igazságos közteherviselés
A 2005. évi költségvetés-politika a közpénzek hatékonyabb és célzottabb felhasználását, az állam által nyújtott szolgáltatások magasabb színvonalát, az igazságos közteherviselést, és a szolidáris szociálpolitikát tűzte ki célul – mondta Boldvai László szocialista képviselő, pártja vezérszónokaként, a 2005-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvény általános vitájában.
Véleménye szerint a magyar gazdaság a javuló konjunktúrára érdemben tudott reagálni. Hozzátette: a növekedés húzóereje továbbra is az export és a beruházások. Megjegyezte, növekedést mutat az előző évhez képest a többek között a lakástámogatásokra kifizetett összegek aránya is.
Mint mondta, az általános forgalmi adórendszer 2005. évi változását főként az EU-s jogharmonizációval összefüggő módosítások és a meglévő szabályozás egyszerűsítése jellemezte.
A szocialista politikus elmondta azt is, a Budapest Airport Rt. értékesítésének bevétele 465,5 milliárd forint, amely összeget adósságtörlesztésre fordított a kormány. Példaként említette a kormány által adott támogatások közül az anyasági támogatást, melyre, mint kiemelte, 5,1 milliárd forintot fordított a kormány. Hangsúlyozta, az ÁSZ javaslata alapján a 2007. évi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére nem kell államháztartási tartalékképzési költséget előírni.
Tálai: nem politikai, hanem szakmai kérdés
Tállai András (Fidesz) közölte: egy „normális országban” a zárszámadási törvényjavaslat alapvetően nem politikai, hanem szakmai kérdés. Megjegyezte, a Gyurcsány-kormány gazdasági és morális válságba sodorta az országot. Az ellenzéki képviselő vezérszónoki felszólalásában részleteket olvasott fel a miniszterelnök balatonőszödi beszédéből. Hangsúlyozta, a kormánynak az elmúlt időszakban az ellenzéken kívül is sokan mondták, hogy baj van. A fideszes képviselő ezután 2005. januárjától kezdve hónapról hónapra felsorolta a külföldi és belföldi figyelmeztetéseket, amiket a kormány kapott.
Véleménye szerint Gyurcsány Ferenc többek között beleavatkozott a monetáris politikába is. Tállai András emlékeztetett arra, a miniszterelnök 2005. május 2-án megkezdte a kormány 100 lépés programjának ismertetését a parlamentben. Ekkor Gyurcsány Ferenc tudta a programról, hogy csak úgy tesz, mintha kormányozna, de valójában a 100 lépés programja nem valóságos program – jegyezte meg. A kormány ötéves adócsökkentési programja is egy hazugság volt – tette hozzá, majd azt mondta: „2005 a hazugság, az átverések, a trükközés, az eladósodás, a vagyon kiárusításának, az áremeléseknek, az adóemeléseknek, a leminősítéseknek az éve volt”.
Gegesy: a gazdaság mutatói jók
Gegesy Ferenc (SZDSZ) arról szólt, hogy zárszámadás a kormány gazdaságpolitikájának a legfontosabb dokumentuma. Véleménye szerint Magyarország legfontosabb gazdasági mutatói jók, az államháztartási hiány pedig, mint mondta, csökken az előző évhez képest.
Ma kezdődött, keddig tart
Ma kezdődött meg az Országgyűlésben a képviselők a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló (közismertebb nevén zárszámadási) törvényjavaslat általános vitája, amelyet a jövő keddi ülésen zárnak le.
A felszólalások vélhetően érintik az ÁPV Rt. múlt évi tevékenységét is. Az arról készült beszámoló szerint a szervezet tavaly közel 125 milliárd forint bevételre tett szert értékesítésekből, ám több nagyobb – mint például a Mol Rt.-vel, illetve az FHB Rt.-vel kapcsolatos – ügylet a tervekkel szemben elmaradt.
A Budapest Airport Rt. részleges magánosítását eredményező kontraktust is nyélbe ütötte ugyan az állam, ám az összességében 465 milliárd forint ellenértékből csupán 60 milliárd landolt az ÁPV-nél.
(vg.hu/mti)
börtön
„Halállistát” állítottak össze a Tisza Párt szimpatizánsai
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!