Gál Kinga az EP-ben: A rendőrségi területeken gondok vannak

Elhalasztotta az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén a végszavazást Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) és Kósáné Kovács Magda (MSZP) jelentéseiről az alapvető jogi európai uniós ügynökséggel kapcsolatban, hogy nyomást gyakorolhasson az EU-tagországokra, amelyek egyelőre nem kellő többséggel támogatják, hogy az elvben jövőre működni kezdő intézet hatáskörét kiterjesszék a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre is.

A szavazás elhalasztásával gyakorol nyomást az EP az EU-tagországokra az alapvető jogok ügynökségével kapcsolatban.

A két magyar képviselő a voksolás előtti pillanatokban maga kérte a halasztást (megtartották viszont a szavazást a módosító indítványokról). Kósáné Kovács Magda emlékeztetett arra is, hogy saját jelentésében eredetileg nemcsak a bel- és igazságügyi, hanem a kül- és biztonságpolitikai hatáskörök megadását is javasolta volna az ügynökségnek.

Az ügynökség hatáskörének kiterjesztését az Európai Bizottság és a finn EU-elnökség is támogatja, de a jelenlegi információk alapján nincs sok remény arra, hogy minden egyes tagállam elfogadja ezt a javaslatot (márpedig a döntéshez a tagállamok egyhangú döntése szükséges). Kósáné például úgy nyilatkozott, hogy a tagországok kormányait képviselő tanácsban jelenleg több olyan ország véleménye ismeretes, amelyek vagy az egész új ügynökség létrehozását ellenzik, vagy a jogkör kiterjesztést nem kívánják megszavazni. – Személyes véleményem az, hogy ez az álláspont önmagában árnyékot vet arra az országra, amelyik ragaszkodik hozzá, mert ez azt jelenti, hogy az illető országnak emberi jogi szempontból rejtegetnivalója van – tette hozzá.

A csütörtöki plenáris vitában Gál Kinga azt mondta, az elfogadásra ajánlott szöveg elfogadható kompromisszum. A képviselőnő azonban hozzátette, „világos, hogy ha egy hatékony és nem csupán kirakatintézményt szeretnénk létrehozni – ami fölösleges pénzkidobás lenne –, akkor egyértelmű, hogy az ügynökség mandátumának ki kell terjednie a harmadik pillér alá eső kérdések területén történő tájékozódásra, adatgyűjtésre és megnyilvánulásokra„. Erre azért is szükség van – vélte –, mert éppen a rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködés körébe eső területeken – mint például a gyerekkereskedelem vagy a nőkereskedelem – vannak a legnagyobb gondok.

Kósáné Kovács Magda szerint az „ügynökség munkájának elsősorban a tagállamokra és intézményeikre kell irányulnia, hogy az ügynökségnek legyen lehetősége arra, hogy véleményezze az alapjogokat érintő európai jogalkotást, és hogy rátekinthessen a harmadik országokra is egy bizonyos korlátozott földrajzi körben”. Úgy vélte, „az ügynökség fontossága rendülne meg akkor, hogy ha lemondanánk a harmadik pillérre való kiterjesztésről, és ezért ezt a szándékunkat, akaratunkat fenntartjuk még akkor is, ha a kompromisszumos együttgondolkodástól soha nem zárkóztunk és nem zárkózunk el„.

A vita végén Franco Frattini uniós biztos leszögezte: alaptalanok azok a képviselői aggodalmak, amelyek arról szóltak, hogy túl sokba kerülne az új ügynökség. A biztos emlékeztetett: 2007-ben például 17 millió euróba fog kerülni az alapjogi ügynökség fenntartása, és ott 50 munkatárs fog dolgozni, ami csak tízzel több, mint az elődszervezet mostani létszáma. Frattini azt mondta, foggal-körömmel fogja védeni az ügynökség létrehozását, az Európai Bizottság pedig nagyban támaszkodni fog annak munkájára.

(MTI)