Gyurcsány a szabadság rendjéről beszélt

Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának tiszteletére hazánkba érkező külföldi államfők és miniszterelnökök jelenlétében került sor a Budapest '56 Szabadság Nyilatkozat elfogadására a Parlament felsőházi termében. Ünnepi beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy fogalmazott: a szabadságnak sokféle arca létezik, emberi arca van, nem egyféle, hanem ezer. A szabadság összeköt és megkülönböztet – tette hozzá. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ünnepi köszöntőjében kijelentette: 1956 forradalma a szabadságról és a demokráciáról szólt.

A Budapest '56 Szabadság Nyilatkozat emléket állít az 1956-os magyar forradalomnak, és felidézi az ötven évvel ezelőtt történt események máig is aktuális történelmi mondanivalóját. A nyilatkozat kiemeli a szabadság tiszeletben tartásának közös felelősségét és kötelességét.

Szili Katalin házelnök a Parlament felsőházi termében rendezett ünnepségen úgy fogalmazott: a forradalom visszahelyezte hazánkat a világ erkölcsi térképére. Mint mondta, a sokszínű 1956 emlékéből megvalósult a köztársaság.

Gyurcsány Ferenc kormányfő beszédében emlékeztetett, hogy a világ egyik legtekintélyesebb lapja, a Time magazin 1956-ban az év emberének a magyar forradalmárt választotta. Mint mondta, a címlapra került kép egy festmény, amelyen egy magyar forradalmár és egy lyukas zászló látható. A miniszterelnök szerint 1956-nak emberi arca volt, pont olyan, mint a képen látható fiatal felkelőé. A szabadságnak sokféle arca létezik, emberi arca van, nem egyféle, hanem ezer – fogalmazott. Gyurcsány szerint 1956 tükör, amelyben önmagunkat látjuk, majd így folytatta: 1956-ban a barikádnak két oldala volt, és az új Magyarország azon az oldalon épült fel, ahol a lyukas zászlók lobogtak. Gyurcsány szerint nem lehet középre állni, mert nincs szabadság demokrácia nélkül, és nincs jogállam parlament nélkül.

Az 1956-os forradalom a szabadság forradalma volt, 2006 a demokratikus vitákról szól – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. 1956 forradalma a szabadságról szólt. 2006-é a szabadság rendjéről, a demokráciáról. Nem arról, hogy legyen vagy ne legyen demokrácia, hanem arról, milyen legyen a demokrácia. És ez a legfontosabb, ami 2006-ot megkülönbözteti 1956-tól – mondta a kormányfő.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy 1956. október 23-a szabadság forradalma volt, amely rendkívüli bátorságra utalt. '56 hősei egy jobb sorsért küzdöttek, és kimondták, hogy szabadság nélkül az élet elviselhetetlen. Az Európai Bizottság elnöke szerint együtt kell lépnünk egy lehetséges jobb jövőt építeni, és ezt az üzenetet az ’56-os hősök is magukénak vallanák. Az unió köszönti az ’56-os hősöket – zárta beszédét Barroso.

Korábban katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth Lajos téren. Az ünnepségen részt vettek a közjogi méltóságok, a meghívott állam- és kormányfők, illetve a képviseletükben érkezett delegációvezetők, jelen voltak a diplomáciai testület és az egyházak képviselői is.
Az ünnepélyes zászlófelvonás előtt Sólyom László államfő díszszemlét tartott.

A zászlófelvonás után a külföldi vendégek elhelyezték a megemlékezés virágait a Kossuth téri ’56-os emlékműnél.

A zászlófelvonás alatt az Akadémia és a Nádor utca felől folyamatos tülkölés és fütty hallatszott. Ezt megelőzően a Kossuth tér Nádor utcai oldalán a tüntetőket egészen a tévészékház mögötti területre szorították ki. A Kossuth tér másik oldalán, a Falk Miksa utcánál hangos kiabálások hallatszottak: „Gyurcsány, takarodj„, „Ünnepelni akarunk!”. A rendőrök néhány perc elteltével kiszorították innen a tiltakozókat. Ezzel egy időben a Markó utcában összegyűlt nagyobb csoportnyi embert szólították fel a rendőrök távozásra. A Kossuth térre nyíló utcákat a rendőrség lezárta.