Az Országgyűlés Kovács Tamás katonai főügyészt 320 szavazattal 15 nem szavazat ellenében legfőbb ügyésszé választotta hétfőn Budapesten. A leadott szavazatok közül kilenc érvénytelen volt. A legfőbb ügyész – akinek mandátuma hat évre szól – megválasztása után letette a hivatali esküt a Parlament előtt. Az eskü letétele után az új legfőbb ügyészt Sólyom László köztársasági elnök fogadta parlamenti dolgozószobájában.
Sólyom László köztársasági elnök szeptember 18-án a Sándor-palotában, az öt parlamenti párt frakcióvezetőjének jelenlétében jelentette be, hogy Kovács Tamás altábornagyot, katonai főügyészt jelöli legfőbb ügyésznek. Az államfő akkor elmondta, meg van győződve, hogy Kovács Tamás, aki 1990 óta a legfőbb ügyész helyettese, alkalmas arra, hogy a legfőbb ügyészi tisztséget ellássa. Hozzátette, a katonai főügyész vitathatatlan vezetői képességekkel rendelkezik. Kiemelte azt is, hogy a jelölt személyéről egyeztetett az Ügyészek Országos Egyesületével. –Ennek az egyesületnek az ügyészek túlnyomó többsége a tagja, az egyesület pedig „fenntartás nélkül támogatta ezt a jelölést„ – tette hozzá akkor az államfő.
MDF: aggályos a legfőbb ügyész jelölésének módja
Az MDF-nek nem a megválasztott legfőbb ügyész, Kovács Tamás személyével, hanem a jelölés módjával kapcsolatban voltak aggályai, ezért üres szavazólapot adtak le – közölte az MDF frakcióvezetője a szavazás kihirdetését megelőző percekben hétfőn, a parlament épületében. Herényi Károly elmondta: az ügyészségről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a legfőbb ügyészt hat esztendőre választja meg a parlament. Ám a törvény azt is feltételként szabja, hogy ezt a posztot 70 éves korig lehet betölteni. A mostani jelölt 66 éves, így négy év múlva bizonyosan le kell mondania, és új választásra lesz szükség. Ezt azt jelenti, hogy „két helyen a törvény előírása nem úgy fog teljesülni, ahogy elvárható”. Herényi Károly elmondta: a választás évében megválasztott legfőbb ügyész lemondása szintén választási évre esik, így ismét a választásokkal egy időben választ új legfőbb ügyészt az Országgyűlés. A frakcióvezető közölte: tartózkodásukkal kívánták érvényre juttatni fenntartásaikat.
– Az MSZP országos választmánya előtt elmondott beszédem tartalmát most is felelősséggel vállalom és örülök, hogy az Országgyűlésben is beszélhetek erről – mondta Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter hétfőn a parlamentben, a napirend előtti felszólalások során. Lamperth Mónika azt is kiemelte, a hat vidéki régióban több mint 1130 milliárd forintot javasol felhasználni. A központi régióban, mely Budapestet és Pest megyét jelenti, közel 417 milliárd forint kerülhet felhasználásra – tette hozzá.
A régiók közötti forrásmegosztás mutatóit ismertetve a miniszter kijelentette: a regionális területfejlesztési tanácsokban a mindenkori kormány delegáltjai meghatározó jelentőséggel bírnak. Értelemszerűen ez ma a szocialista-liberális oldal képviseletét jelenti – jegyezte meg.
Lamperth szavaira reagálva Kósa Lajos (Fidesz) felhívta a figyelmet, hogy a Lamperth által vázolt, a kormány által benyújtott „regionális elképzelések” 2009-től léptek volna életbe, addig a regionális fejlesztési tanácsok eleve a jelenlegi struktúra szerint működnek. A frakcióvezető-helyettes hozzátette: a kormányoldal elképzelései visszaemelték volna „régi tanácsi rendszer működésével kapcsolatos főosztályi szabályozást, hiszen az az elképzelés, hogy a kormányzat nevezi ki a regionális önkormányzatok különböző főosztályait, s a regionális önkormányzatok szállást adnak nekik de közük nincs hozzá”, az nem mondható valamely választott plénum felé történő elmozdulásnak.
Kósa kidolgozatlannak nevezte a kormányálláspontot, emlékeztetve: két hét alatt három álláspontot is ismertetett a kormányoldal. Kósa a napirend előtti hozzászólások során még azt a kérdést is föltette: hogyan lehet megbízni a történtek után a belügyminiszterben, a szocialistákban, a kormányban. Miközben a szocialisták az együttműködésről beszélnek a parlamentben, a választmányi ülésen Lamperth „erős mandátumot” ígér a kormánypárti képviselőknek – így Kósa, Petrétei Józsefre bízva annak az alkotmányos kérdésnek a megítélését, mi a különbség az erős és a gyenge mandátummal rendelkező képviselő között. (Petrétei az ellenzéket és Orbán Viktort támadó felszólalásában rendre alkotmányellenesnek nevezte a kormánypártok ellentáborát.) Leszögezte: nem az ellenzéknek vagy a kormánypártnak, de a választott testületeknek kell biztosítani a pénzeszközök felhasználhatóságát. Ehelyett Lamperth elképzelései szerint pártkatonáknak osztanák ki a pénzt: szocialistáknak és szabad demokratáknak – már amennyi választott képviselőjük van még utóbbiak a budapesti testületekben, tette hozzá a debreceni polgármester.
A konvergencia-program „kint van az utcán” – utalt a több hete tartó tüntetésekre Lamperth szavaira reflektálva Firtl Mátyás, a KDNP frakcióvezető-helyettese, rámutatva, hogy a program e formáját nem fogadták el. Míg Lamperth arról beszélt, hogy túl vagyunk a Nemzeti Fejlesztési Terv társadalmi vitáján, Firtl elmondta: nem volt ilyen vita, ezt a tervet sem fogadták el. Frakciótársa, Latorcai János úgy fogalmazott. „míg mi az alkotmányos demokrácia védelmében tüntettünk”, szombaton a kormányoldal részéről „leváltották a népet”. Latorcai rámutatott: pénzügyi pártállamot hirdetnek a kormányoldal szereplői.
Orwelli alapokon lehet csak értelmezni az erős és gyenge mandátumot – reflektált Lamperth kiszivárgott beszédére Dávid Ibolya is. Az MDF elnöke a kétperces hozzászólások során kijelentette,. hogy ez nem megfelelő lépés a krízis feloldása felé.
Kuncze Gábor (SZDSZ) közölte: „tehetünk úgy is, mintha itt most a regionalizmusról vitatkoznánk (...)„. A liberális párt vezetője azt állította: a polgári kormány idején Alcsútdoboz több címzett támogatást kapott, mint Budapest.
Varju László (MSZP) úgy vélekedett, a kormány meg tudja valósítani a foglalkoztatás és a növekedés programját.
Fodor Gábor (SZDSZ) napirend előtti felszólalásban a nemzeti jelképek kisajátítása ellen emelt szót. Mint mondta, Nyugaton sehol nem tüntetnek nemzeti zászlóval mivel az az egész nemzeté, tehát nem csak a tüntetőké, hanem azoké is akik ellen tüntetnek. Felidézte, hogy a Fidesz korábban a kokárdával tette ugyanezt. Elítélte az Árpád-sávos zászlók használatát is. Ha a Fidesz vezető politikusai, amikor a Kossuth téri tömeg elé kiállnak, nem teszik világossá, hogy mivel vállalnak közösséget, az olyan, mintha egyetértenének azokkal az eszmékkel, amelyeket ez a lobogó jelképez – mondta.
Navracsics Tibor (Fidesz) személyes érintettségre hivatkozva ügyrendi kérdésben kért felszólalási lehetőséget. Hangsúlyozta: a Fidesz nem vállalt közösséget egyetlen totalitárius rendszerrel sem, de ha Fodor komolyan gondolja javaslatát, akkor tiltsák ki a történelmi zászlók közül is az Árpád-sávos zászlót, amelyre a miniszterelnök kétszer tett már esküt.
Herényi Károly (MDF) szerint az ország válaszút elé érkezett: el kell dönteni, hogy botrányországot, vagy normális Magyarországot akarnak csinálni. Hozzátette: nem örülnek, hogy Gyurcsány Ferenc marad miniszterelnök, de tudomásul veszik.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszában a legfontosabbnak azt nevezte, hogy minden képviselőnek tudomásul kell vennie, mandátumát a választóktól kapta, illetve, hogy mondjanak határozottan nemet minden olyan szélsőségre, amely túlmutat a demokratikus alkotmány keretein. Véleménye szerint ennek elfogadása az együttműködés politikai feltétele egy normális Magyarországon.
Kósa Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy miközben a kormány együttműködésről beszél, folytatódik a kettős beszéd. Mint mondta, nem változott semmi, ugyanaz a vonal folytatódik, amit Gyurcsány Ferenc neve fémjelez: „mindenkit át akarnak verni, a választókat is, a választott politikusokat is”.
Főleg az egészségügyi miniszterhez intéztek kérdéseket interpelláló ellenzéki képviselők az Országgyűlésben. Molnár Lajost többek között arról kérdezték, miért „verik szét a szervezett gyermekgyógyászati ellátást„, vagy betartja-e az egészségügyi tárca és a kormány a bírósági ítéletekből fakadó kötelezettségeit az ügyeleti időt illetően. Molnár Lajos válaszait az interpelláló fideszes képviselők nem fogadták el, ám az Országgyűlés minden esetben megszavazta azokat. Az egészségügyi miniszter többször is elmondta, milyen és mennyi többletforrást biztosítanak különböző egészségügyi célokra, például a gyermekellátás bővítésére.
A fideszes Pokorni Zoltán interpellációjában úgy vélte, a tandíj bevezetésével a kormány a társadalmi különbségeket változatlanul hagyja, a szegényebb családok gyermekeinek nem lesz esélyük bejutni egyetemekre, főiskolákra.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt mondta, a fer nem vesz el semmit a felsőoktatás költségvetéséből. Mint hozzátette, a hallgatói juttatások emelkedtek az utóbbi években, és a fer bevezetésével lehetővé válik, hogy ha valaki jól tanul, kevesebbet fizessen, és több juttatást kapjon.
Pokorni Zoltán nem fogadta el a miniszteri választ, az Országgyűlés többsége viszont igen.
Megszavazták az ENSZ libanoni missziójában való részvételt
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában való magyar részvételről szóló országgyűlési határozatot. A Ház 307 igen, 2 nem szavazattal és 4 tartózkodással fogadta el a hat katonai térképész egyéves kiküldetéséről szóló, kétharmados többséget igénylő javaslatot. Az előterjesztés vitájának elején Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára elmondta, a magyar misszió mandátuma egy évre szól, esetleges meghosszabbításáról az Országgyűlésnek kell döntenie.
A javaslat vitájában a fideszes Turi-Kovács Béla azt mondta: Magyarországnak nem kellene Európa határain kívül missziót vállalnia. Hozzátette: személy szerint nem fogja támogatni az előterjesztést. Eörsi Mátyás (SZDSZ) erre reagálva úgy fogalmazott, a libanoni békefenntartó misszióban történő részvétel megfelel Európa, a világ és Magyarország érdekeinek. A javaslatot az Országgyűlés külügyi, valamint honvédelmi bizottsága is támogatta.
MNO, MTI
origo.hu
Újabb árrésstop jön, mutatjuk, mely termékek leszek jóval olcsóbbak
