Legfelsőbb Bíróság: megsértették a gyülekezési jogot Gergényi rendőrei

A Legfelsőbb Bíróság szerdai felülvizsgálati tárgyalása során hatályában fenntartotta a Fővárosi Bíróság jogerős döntését, amely megállapította, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei jogellenesen oszlatták fel a 2003. december 1-i gesztenyéskerti tüntetést – informálta a Magyar Nemzet Online-t dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője.

2006. 11. 22. 13:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Legfelsőbb Bíróság döntése jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

– Ez a döntés a jogállamiság egyik alappillérét jelentő gyülekezési jogot védte meg, s ez komoly kihatással lehet a rendőrségi gyakorlatra – fejtette ki lapunknak dr. Gaudi-Nagy Tamás.

A Kocsis Imre felperest képviselő dr. Gaudi-Nagy emlékeztetett: a Fővárosi Bíróság 2005. december 9-én hozott ítéletében megállapította, hogy a BRFK jogellenesen oszlatta fel a Lelkiismeret ’88 Csoport által, Budapest XII. kerület Gesztenyéskert – Jagelló út – Stromfeld Aurél út útvonalon megtartott, illetve megtartani kívánt tüntetést.

A testület 125 000,-Ft perköltség megfizetésére kötelezte a BRFK-t. Az esemény kapcsán a nagy erőkkel felvonuló rendőrség 51 embert őrizetbe vett, a budai forgalom több órára megbénult az intenzív rendőri intézkedés miatt. Utóbb a szabálysértési bíróságok az előállítottakkal szembeni szabálysértési eljárásokat – egy kivételével – mind megszüntették.

A jogellenesség alapjául az a körülmény szolgált, hogy a tüntetést bejelentő Kocsis Imre, a Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához tervezett, 2003. november 24-i bejelentése szerinti rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta, ez a bíróság is jóváhagyta. Kocsis Imre ezt követően néhány nappal ugyanilyen tárgyú, de több részre bontott, más tényállású tüntetéseket jelentette be, mind a létszám, mind a hely, mind pedig az időtartam tekintetében.

A BRFK ezeket az új bejelentéseket érdemben nem vizsgálta meg, nem hozott tiltó határozatokat, hanem a helyszínen megjelölt tüntetőket, akik arra hivatkoztak, hogy ezen második bejelentések szerinti tüntetéseket a rendőrség nem tiltotta meg, előállította és a tüntetést feloszlatta. A Legfelsőbb Bíróság a rendőrség felülvizsgálati kérelme alapján felülvizsgálati eljárásban hozza meg az üggyel kapcsolatos végső döntést.

Ezen ügy kimenetele nagymértékben befolyásolja a jogellenes rendőri feloszlatás kapcsán őrizetbe vett személyek kártérítési ügyeit is: mivel a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályában fenntartotta szerdai döntésével, úgy mindazon személyeket kártérítés illeti meg, akiket a rendőrség ezen jogellenes intézkedésével a gyülekezési szabadságának gyakorlásában akadályozott, személyes szabadságától megfosztott, illetve emberi méltóságát sértő módon járt el.

Az azóta született, Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítéletek ilyen típusú ügyekben, átlagosan 500.000,-Ft összegű kártérítést állapítottak meg. Ilyen kártérítés megítélésére került sor idén szeptemberben a Kocsis Imre és társai ellen 2004. május 23-án foganatosított jogellenes rendőri intézkedések miatt, illetve idén november 9-én a 2003. október 2-i, Kvassay-hídi rendőri fellépés kapcsán jogellenesen meghurcolt Fekete László ügyében is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.