Netzeitung (netzeitung.de)
Az internetes hírportál Magyarországot az állandósuló katasztrófa fenyegeti címmel idézi Nádas Péternek a berlini 100,6 Motor FM rádióadónak adott interjúját. Az író szerint a szociális problémákat nem kezelik Magyarországon, hanem egyszerűen csak a szőnyeg alá söprik.
Nádas súlyos veszélynek tartja, hogy egész Kelet-Európában tovább nő az olló a szegény és gazdag között. Az egész régió a fordulat első 15 évében felhasználta már a tartalékait. „Nincs több tartalék, nincs több ötlet. Ez egy középosztály nélküli társadalom a globalizált világban.”
A magyar értelmiség egyrészt szemben áll a kevés újgazdaggal, másrészt az elszegényedett emberek hatalmas tömegével. Tekintettel, arra hogy a magyarországi lakosság harmada a szegénységi küszöb alatt él, egy „állandósuló katasztrófával” és az instabilitás folytatásával kell számolni.
A hazugság hozzátartozik az élethez, a politikai hazugság azonban a demokrácia gyengesége, vélekedett az író. Szerinte a média felelőssége, hogy Gyurcsány beszédét, csak rövidített formában és hamisan idézték. A kormányfő májusi, zárt frakcióülésen elmondott beszédét nem a nyilvánosságnak szánta. Nádas szerint pusztán tiszta vizet kívánt önteni a pohárba – s ezt igazán nem róhatja fel neki senki.
Gyurcsány végül is magát és pártját is hibáztatta, amiért a voksolás előtt tudatosan félrevezette a szavazókat, folytatja Nádas. Ugyanakkor ezt a beszédet már hivatalba lépésekor el kellett volna mondania, méghozzá a nyilvánosság előtt, a rádióban, vagy a televízióban. Azzal talán az egész magyar társadalmat felrázhatta volna.
Tagesschau (tagesschau.de)
A német közszolgálat televízió az ARD híradója Tízezrek tüntettek a kormány ellen címmel tudósított a november 4-i magyarországi eseményekről.
Budapesten több tízezren tüntettek a kormány ellen egy, az 1956-os forradalom leverése alkalmából megtartott rendezvényen. Számos tüntető gyertyát és fáklyát vitt magával, erőszakos cselekményekre és összecsapásokra nem került sor.
A tüntetők – köztük Orbán Viktor – egy „Az igazság szabaddá tesz, 1956 – 2006” feliratú transzparenst vittek magukkal. Az ellenzék hetek óta követeli a miniszterelnök lemondását, aki párttársai előtt bevallotta, a választások előtt tudatosan félrevezette az országot annak gazdasági és pénzügyi helyzetét illetően.
Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Markus Wehner Gázkastély című cikkében foglalkozik Berlin és Moszkva energetikai kapcsolataival.
Vlagyimir Putyin múlt havi drezdai látogatása előtt az orosz sajtó már bejelentette, az elnök igen tetszetős ajándékkal érkezik. Németország, fogalmazott Putyin, a jövőben olyan mennyiségben kap majd a Balti-tengeren keresztül földgázt, hogy nem csak energiahordozó fogyasztója lesz, de a befolyásos elosztási központja is.
Konkrétan: Amellett a 40 milliárd köbméter gázon túl, amelyet a tengeralatti vezetéken keresztül fog Németország kapni, Oroszország további 55 milliárd köbmétert kíván e gázvezetékbe pumpálni. A németek, hangzott az ajánlat, majd ezt tovább adhatják. „Ezt tudatosan így tervezzük”, hangsúlyozta Putyin a Németország számára kigondolt különleges szerepet.
Az ajánlat azt követően jöhetett létre, hogy a Barents-tenger alatt fekvő Schtokman-mezőből a gáz mégis csak Európa irányába folyik majd. A Gazprom eredetileg amerikaiakkal közösen kívánta kitermelni. Végül azonban másként döntöttek, nyilatkozta Puytin, „a kancellár asszony kért erre.“
Angela Merkel azon az estén szintén hosszasan szólt az orosz „stratégiai ajánlatról”. Az oroszul jól beszélő kancellár annyira visszafogottan reagált, hogy azt egyértelmű „nyetként“ értékelték Moszkvában. Merkel és Putyin képtelen volt megállapodni, kommentálta a történteket az orosz sajtó; az elnök üres kézzel tért haza Németországból, ismét hűvös szelek fújnak Moszkva és Berlin kapcsolatában.
A német gazdaság kevéssé örült a kancellár asszony visszautasító válasza miatt, szerintük ugyanis Putyin komolyan gondolta az ajánlatát. S úgy látják, addig kell kihasználni a kedvező lehetőségeket, amíg a németbarát elnök hatalmon van.
Kellemetlen helyzetbe került volna Németország, ha Berlin elfogadta volna, Putyin ajánlatát, vélekednek nyugati diplomaták. Fél Európa úgy kiáltott volna fel, „Hát te is, Angela?“. Putyinból elege van már a brüsszeli bürokratáknak, szerintük az elnök rosszul választotta meg az ajánlatát. „Legalább is egy részben hibás eredmény előrejelzés volt a kiindulási pont” vélekedik az Oroszországot jól ismerő Gernot Erler, külügyi államminiszter.
A Balti-tengeri vezeték első 2011-ig elkészülő szakaszában, évente 27 milliárd köbméter gáz Németországba szállítására lesz alkalmas. A várhatóan tízmilliárd dollárba kerülő vezeték megkerüli Lengyelországot és Fehérorszországot, ami függetleníti Moszkvát e két országtól és szállítási díjak megtakarításával hosszabb távon, kifizetődőbbé teszi ezt a megoldást.
Miközben az első vezetékbe a gáz Nyugat-Szibériából érkezik, addig a másodikban, amelyet – 2013-ra terveznek – egy szovjet geofizikusról elnevezett – Schtokman-mezőről származó gázt kívánnak szállítani, nyilatkozta Putyin. Csakhogy az összesen 3,7 billió köbméter gázt rejtő mező 500 kilométerre fekszik a partoktól, s 350 méterrel a víz színe alatt. Ami rendkívül drágává teszi a kitermelést.
Gazprom, amely most már egyedül kívánja a mezőt kitermelni, nem rendelkezik ilyen méretű vállalkozáshoz szükséges tapasztalatokkal. Ráadásul a konszernnek még egy közel 2000 kilométeres vezetéket kell Murmanszktól Wyborgig építenie, hogy a Schtockman-mezőből érkező földgázt eljuttassa a balti-tengeri vezetékhez.
Oroszországnak nagy szüksége van további gázmezők feltárására, hiszen a nyugat-szibériai kitermelés mennyisége évente 20 milliárd köbméterrel csökken. Mégis valószínű, hogy a Schtokman-mező megnyitása előtt a Gazprom még a Jamal félszigeten meglévő hatalmas gázmezőt kezdi kitermelni.
„Putyin egy légvárat ajánlott Merkelnek“, nyilatkozta Roland Götz, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik – egy kormány közeli agytröszt – energiapolitikai szakértője. Az ajánlat teljességgel tartalmatlan volt, ráadásul Németország már most is energiaelosztó központ.
„Putyin valami szépet kívánt mondani, Oroszországot Németország legjobb barátjaként beállítani“, vélekedik Götz. Szerinte a Schtockman-mezőn a kitermelés aligha kezdődhet meg 2020 előtt. A Gazprom egyelőre minden lehetőséget nyitva tart. Végül a vezeték helyett a folyékonygáz előállítása mellett döntenek majd, jósolja Götz. Hiszen ezzel érdekesebbé válik a piac számára. Ebben az esetben a jövőben Észak-Amerikába és Kínába is szállíthatnának a jövőben.
Götz szerint a berlini kormány súlyos hibája, hogy a klímaváltozás elleni égető küzdelem helyett az idei G8- és az EU-elnökség témájává az energiabiztonságot tette. S ezzel csatlakozott a szakértő szerint a jövendő energiaellátása miatti túlzott aggodalmakhoz.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
