Kormánytagok lemondása nem adná vissza az augusztus 20-i tragédiában elhunytak életet – fejtette ki Gál J. Zoltán, a kancellária politikai államtitkára, azt próbálván indokolni, hogy miért nem vállal felelősséget a kabinet a történtekért. Lázár János (Fidesz) szerint a kormány néha pont olyan, mint amilyennek látszik.
Azon az estén az országnak nem volt gazdája – jelentette ki a parlamentben napirend előtt Lázár János (Fidesz), emlékeztetve a Budapesten az augusztus 20-i tűzijáték alatt történt, öt halálos áldozatot és 500 sebesültet követelő katasztrófára. A képviselő elmondta: a kormány – amely meghívta az embereket az eseményre – a történtek miatt nem kezdeményzett független vizsgálatot, mindössze egy tűzoltót és egy időjóst tett meg bűnbaknak.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa viszont hivatalból vizsgálódni kezdett, melynek erdeményét a múlt héten hozták nyilvánosságra – ismertette Lázás János. Eszerint augusztus 20-án alkotmányos állampolgári jogok, az élet védelméhez való alapjog sérült, a kormány nem védte meg az állampolgárokat. Az ombudsmani jelentés elmarasztalta a rendőrséget, a katasztrófavédelmet és az azt felügyelő minisztert, de az Országos Meteorológiai Szolgálatot és az Országos Mentőszolgálatot nem. Kiderült ugyanis: a meteorológiai szolgálat már augusztus 20-án délelőtt 9 óra 45 perckor 90-es erősségű szelet jósolt estére. A vizsgálat szerint még egy 20 óra 46 perces értesítéssel is csökkenteni lehetett volna a károkat.
Miért nem vállalt felelősséget a kormány az augusztus 20-i katasztrófáért? Mi az a személyes vagy üzleti ok, amely miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem kérte Szilvásy György Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter lemondását? – kérdezte a képviselő. Emlékeztetett arra: Hollandiában tizenegy kitoloncolásra váró illegális bevándorló halálát okozó tűzeset miatt lemondott az igazságügy-miniszter és a polgármester. „Önök néha olyanok, amilyennek látszanak!„ – idézte végül Lázár János Illyés Gyulát.
Megviselt a kormány
Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a kormány tagjait is megviselte a tragédia. A károkat helyre lehet állítani, de emberi életeket visszadni nem – fejtette ki. Az államtitkár szerint vannak, akik már „három hónapja abban sántikálnak”, hogyan lehet az esetből politikát csinálni. Szerinte a felelősségre vonás a kancellárián megtörtént (egy főosztályvezetőt áthelyeztek – a szerk.). Az ombudsmani jelentéssel kapcsolatban meg kell várni a MeH és a katasztrófavédelem észrevételeit – tette hozzá.
Szászfalvi László (KDNP) a 2004. december 5-i szégyenteljes népszavazás közelgő második évfordulója alkalmából a Gyurcsány-kormány nemzetpolitikáját és nemzetstratégiáját vette górcső alá. Úgy vélte: elszakadt a bizalom és a konszenzus szála. A kormány egyoldalúan felszámolta a határon túli magyarsággal kapcsolatot tartó intézményrendszert, bizalmatlanságot teremtett az anyaországiak és a határon túliak között. Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy az ő fejéből pattant ki a 23 millió románnal való riogatás, aki ezzel a becstelenségével még kérkedik is, és követendő példaként állítja mások elé – mondta Szászfalvi. A KDNP szerint ez alkotmányosan lehetetlen és vállalhatatlan – tette hozzá. Felszólította a kabinetet, hogy térjen vissza a bizalom megteremtése és a konszenzus útjára, mert a KDNP akkor, de csak akkor lesz partner. A kormány nem reagált a felszólalásra.
Fodor újra Árpád-sávozott
Nem reagált senki a kabinetből Fodor Gábor (SZDSZ) napirend előtti felszólalására sem. Fodor ismét az Árpád-sávos zászlóval foglalkozott. Szerinte a demokratikus pártoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy híveik ne használják ezt a nyilas rendszer jelképévé lett lobogót. Elismerte, hogy történelmi zászlóról van szó, amelyre Gyurcsány Ferenc is felesküdött miniszterelnökként. Az Árpád-sávos zászlót viszont a szélsőjobbal azonosította, és szóvá tette azt is, hogy egy vidéki küldött a Fidesz legutóbbi kongresszusán ilyen lobogót bontott ki a színpadon.
Dávid Ibolya (MDF) azt kifogásolta, hogy a kormánypártok leszavazták pártja javaslatát az örökösödési illeték (haláladó) eltörléséről. Holott a nyilvánosság előtt ennek ellenkezőjéről beszéltek.
A korábbi hagyományokkal szakítva nem szólalt fel napirend előtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A parlament egyhangúlag támogatta, hogy a házszabálytól eltérve, a lehető leggyorsabban vegyék napirendre annak az eseti bizottságnak a felállítását, amely az európai uniós fejlesztési források felhasználásával foglalkozik majd. A testületet a Fidesz június óta kezdeményezte, de a kormánypártok megakadályozták még azt is, hogy az Országgyűlés a napirendjére vegye a kérdést. Gyurcsány néhány hete egyezett bele a bizottság létrehozásába.
Ostromkérdések
Az állami tulajdonban lévő Mol-részvények értékesítéséről, a távhőkompenzációról és a Magyar Televízió székházának szeptemberi ostromáról esett szó hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Varga Mihály (Fidesz) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, nem lát-e bennfentes kereskedelemre utaló jeleket abban, hogy az állami tulajdonban lévő Mol-részvények értékesítésekor kárpótlási jegyeket is fel lehet használni. A politikus szerint a részvények eladása előtt jelentős elmozdulás történt a kárpótlási jegyek piacán.
Veres János pénzügyminiszter azt mondta: a képviselő ez ügyben írt levelét továbbította a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, amely elkezdte a vizsgálatot.
Mikola István (Fidesz) a súlyponti kórházak és a bezárásra ítéltek listája, valamint a Regionális Egészségügyi Tanácsoknak szánt, az aktív ágyak elosztásáról szóló miniszteri lista ügyében várt egyértelmű választ az egészségügyi minisztertől. Molnár Lajos ugyanakkor azt mondta: egészségügy bonyolult téma, „rövid pattogós igennel és nemmel” nem lehet válaszolni. Jeleve, hogy a törvényjavaslatban is 31 súlyponti kórház szerepel, ugyanakkor a részletes vitában módosulhat a lista.
A fideszes politikus viszontválaszában úgy riposztozott: azért kérdezett egyszerűen, mert Molnár Lajos a bonyolult kérdéseket nem érti. Mikola István cáfolta, hogy minisztersége idején lett volna kórházbezárásról szóló lista.
Az interpellációk során Balog Zoltán (Fidesz) újra elmondta: 2006. október 26-án a rendőrség némely alakulatainak egyes tagjai brutális támadást intéztek a nemzeti évfordulót békésen ünneplő emberek ellen. Kiemelte, október 30-án kért először tájékoztatást az október 23-i, szerinte „jogszerűtlen rendőri intézkedések” ügyében. Feltette a kérdést az igazságügyi államtitkárnak: hogyan lehet, hogy 77 napja nem tudhatják az emberek, hogy pontosan kiket és milyen felelősség terhel a szeptember 18-i és az október 23-i „véres hétfő rendőri brutalitásaiért”, és az azt követő napok rendőri túlkapásaiért?
Kondorosi Ferenc a tárca államtitkára azt válaszolta: jogállamban úgy lehetséges, hogy 77 napja nincsenek válaszok, mert eljárási szabályok szerint működik az igazságszolgáltatás, erre a minisztériumnak a legcsekélyebb ráhatása sincs. Nem rögtönítélő bíróságok működnek, így eljárásjogi garanciákra szükség van, és ezek érvényesülnek is – tette hozzá. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.
Néhány szó a Babes-Bolyairól
Nem hagyható szó nélkül, ami a Babes-Bolyai Egyetemen történt; válaszolta a fideszes Balla Mihály kérdésére a külügyminisztérium államtitkára. Az ellenzéki képviselő szerint csak szóban multikulturális a kolozsvári oktatási intézmény, ahonnan a minap két oktatót bocsátottak el, amiért a román mellett magyar nyelvű táblákat helyeztek el. – Úgy tűnik, Románia nem csak az önálló magyar nyelvű felsőoktatást próbálja minden eszközzel akadályozni, hanem minimális gesztusokat sem hajlandó tenni, a saját maga által felhangon hirdetett multikulturalizmus érdekében – vélte Balla. Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár szerint az eset túlnőtt az egyetemi autonómia keretein. – A magyar kormányzat és a magyar diplomácia sérelmezi, hogy a mai napig nem alakult ki a magyar oktatási vonal autonómiája, hogy a saját maguk által elfogadottaknak megfelelően, nincsenek kinn az egyetemen a többnyelvű feliratok, hogy a rektorok arcképcsarnokában nem találhatók meg a magyar rektorok fényképei – hangsúlyozta Horvathné Fekszi Márta. Magyarország mindaddig napirenden tartja a kérdést, míg az nem rendeződik megnyugtatóan – mondta az államtitkár.
MNO, MTI, radio.hu
origo.hu
Két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben Veszprém vármegyében
