Az államfő nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az európai integráció lényegében megrekedt a jogtechnikai és a gazdasági követelmények teljesítése szintjén.
Magyarországról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a rendszerváltásba bele volt programozva a tömeges kiábrándulás és a politikai megosztottság.
A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt ugyancsak az Akadémián rendeztek igen jelentős tanácskozást Társadalom és etikai kérdések – Keresztények és marxisták vonatkozásában címmel, amely akkor a kétpólusú világrendben óriási visszhangot váltott ki.
A világ megváltozott, nincs két nagyhatalom többé, ma a globalizáció és Európa jövője a nagy kérdés – mondta az MTA elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a kérdés az: honnét jön Európa és hová megy.
Vizi E. Szilveszter hangot adott azon véleményének is, amely szerint „a világ legnagyobb problémája nem gazdasági, hanem erkölcsi„.
Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg húsz évvel ezelőtt az egyház még az ateizmussal szembesült, ma a hitnélküliséggel.
Ma kevesebb a meggyőződéses ateista, mint a nem hívő, a közömbös – magyarázta.
Paul Poupard bíboros szerint kettős paradoxonnal foglalható össze a mára kialakult helyzet: „Egy olyan világban élünk, ahol hihetünk anélkül, hogy valahová tartoznánk, és tartozhatunk valahová anélkül, hogy hinnénk.”
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy „a keresztény világnézet olyan tényező, amely Európa egyesítése, szellemi egysége irányában hat és egyúttal akár a jogfejlődésének is egyfajta komoly alapját kínálja„.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Paul Poupard, munkássága elismeréseként, a Tudomány és Művészet elnevezésű kitüntetést veheti majd át a konferencia alkalmából az MTA elnökétől.
A háromnapos nemzetközi konferenciát a Kultúra Pápai Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az MTA szervezte. A szervezők célja megvizsgálni, hogy mi is Európa mint politikai, kulturális, társadalmi jelenség a változó, globalizálódott világban, valamint azt, hogy az emberi tudás hol ütközik morális korlátokba.
(MTI)
Totalitárius módszereket alkalmaz Brüsszel a Patrióták ellen
