Elhunyt Nagy Gáspár

Hosszan tartó betegség után tegnap elhunyt Nagy Gáspár költő. A Kossuth- és József Attila-díjas alkotót 57 éves korában, türelemmel és méltósággal viselt hosszú szenvedés után, szerdán érte a halál. A költő példamutató személyes bátorsággal akkor vállalta 1956 eszmei örökségét, amikor a bűnösök megnevezése tilalmas beszédnek minősült.

Nagy Gáspár egy dunántúli kis faluban, Bérbaltaváron született 1949. május 4-én. Szülei földművesek voltak. Gyermekkorának két meghatározó élményköre a paraszti élet és a kereszténység volt. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1971-ben Szombathelyen szerzett népművelő-könyvtáros diplomát.

1971-től Budapesten könyvtárosként dolgozott előbb rövid ideig a Zrínyi Katonai Műszaki Főiskolán, majd a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtáraiban, 1974–75-ben pedig a Magyar Írók Szövetsége könyvtárában. 1972–75 között esztétikai tanulmányokat folytatott. 1976–1980 között a Móra Kiadó lektora. 1981-től 1985-ig a Magyar Írók Szövetségének titkára. Az írószövetség könyvtárosaként, majd titkáraként személyesen megismerte szinte az összes élő magyar írót, találkozott Kelet-Közép-Európa sok művészével is. 1985-től a Bethlen Alapítvány titkára. Ez az alapítvány írók, művészek kezdeményezésére jött létre, hogy közadakozásból díjakkal ismerje el és segítse a magyar nemzet épülését.

Nagy Gáspár 1988-tól a Hitel című folyóirat szerkesztője. Ez a folyóirat volt az első legálisan engedélyezett ellenzéki lap, amelynek nagyon fontos szerepe volt a rendszerváltás szellemi folyamataiban. 1989–90-ben az MDF választmányi tagja volt.

A Kádár-korszak valódi ellenzéki szereplője

Az 1956-os forradalom eszméi már gyermekkorában megragadták Nagy Gáspárt. Szemléletét meghatározta 1968: a Prágai Tavasz leverése ébresztette arra a fiatal költőt, hogy személyes feladatának érezze a diktatúra elleni küzdelmet, és nyíltan szót emeljen a történelem tényeinek meghamisítása ellen. Költészetének kezdetektől fogva fontos motívuma lett „ötvenhat”, „október” és „hatvannyolc”.

Aktív tagja volt a Fiatal Írók József Attila Körének a hetvenes években. Kezdettől munkatársa volt az 1975-ben indult Mozgó Világnak, smelynek szerkesztőit a politikai hatalom 1983-ban leváltotta. 1984-ben az Új Forrás című folyóiratban jelent meg az Örök nyár, elmúltam kilenc éves című „rendszerváltó verse”, amely nyíltan követeli az 1956 októberi forradalom kivégzett miniszterelnökének, Nagy Imrének az eltemetését és gyilkosainak néven nevezését. E verse miatt 1985 márciusában elbocsátották írószövetségi állásából.

1986-ban a Tiszatáj című folyóiratban megjelent A fiú naplójából című verse miatt pedig a folyóirat szerkesztőit váltották le. A vers megjelenése oka volt a Tiszatáj betiltásának.

Nagy Gáspár költészete a magyarországi rendszerváltás folyamatának érzékeny ösztönzője és kritikus megítélője. Leginkább a kelet-közép-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta.

Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből.
Életművét egyebek mellett a Koronatűz, a Földi pörök, a Múlik a jövőnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet őrzi.

Katolikus Rádió: Hű maradt

„Nagy Gáspár munkásságát a magyarság sorskérdései iránti érzékenység és a felelős emberi létezés igénye határozta meg. Emlékezni, látni, megnevezni és sohasem félni – költői szerepvállalásának vezérlő elveihez mindvégig hűséges maradt„ – fogalmazott nekrológban a Magyar Katolikus Rádió, amelynek kulturális szerkesztőségét 2004 óta a költő vezette. A katolikus médium vezetői kiemelték: Nagy Gáspár példamutató személyes bátorsággal akkor vállalta 1956 eszmei örökségét, amikor a bűnösök megnevezése tilalmas beszédnek minősült.

Méltatja a Magyar Írószövetség

Nagy Gáspár jelentős életműve mögött egy feddhetetlen, meg nem alkuvó egyéniség állt, aki vállalta ennek minden magánéleti és politikai következményét – mondta Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön.

Kalász Márton elmondta: közéleti költővé vált a rendszerváltás után Nagy Gáspár, aki verseiben azt próbálta megírni, amit maga körül látott. A rendszerváltást megelőző hősies kiállása egész további életét, költészetét meghatározta – fogalmazott az elnök, arra utalva, hogy a Tiszatáj című folyóiratot A fiú naplójából című, 1956-ot idéző vers közlése miatt 1986-ban betiltották.

MTI, ned.univie.ac.at