– A szociális támogatások körét a rászorulókra kell szűkíteni, a támogatási rendszerbe a munka megszerzését, a feketejövedelmek kifehérítését, bevallását elősegítő elemeket kell építeni – közölte Kóka János. – Támogatni kell a képzésben való részvétel minden formáját és a térbeli mobilitást – mutat rá. Hozzáteszi, a támogatáspolitikában a normatív és közösségi megoldásokat kell előnyben részesíteni. Mint írja, a családi pótlék juttatásában a rászorultság elvét az tükrözné a támogatási rendszerben, hogy ha a magasabb gyermekszámhoz, valamint a gyermekeket egyedül nevelők esetében gyermekenként a jelenleginél magasabb összegű támogatást rendelne, ugyanis ezek együtt járnak a magasabb szegénységi kockázattal.
A politikus kifogásolja, hogy a családi adókedvezmény megszüntetéséből származó többletbevételt úgy osztotta újra a törvény, hogy abból a legtöbbet az egygyermekesek kapták. Kóka János szerint továbbá ellentmond a rászorultság elvének, hogy a legmagasabb jövedelműek is igénybe vehetik a családi pótlékot.
Az elnökjelölt részletezi, hogy folytatni kell a kilencvenes évek közepén megindult nyugdíjreformot, amelynek lényege a magánérdekeltség fokozása a leendő nyugdíjszint emelésében.
Álláspontja szerint növelni kell a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságát, és felveti az államilag biztosított, mindenkinek járó alapnyugdíjat. A biztosítási alapú második pillér esetében az állam feladata, hogy szabályozással és ellenőrzéssel a legtöbbet hozza ki a verseny előnyeiből – fűzi hozzá.
Kóka János szerint ha versenyképes országban akarunk élni, bővíteni kell a foglalkoztatást; az infrastruktúrafejlesztéssel, oktatáspolitikával, a foglalkoztatást és vállalkozást elősegítő jogi környezet megteremtésével kell a foglalkoztatáspolitika hagyományos eszközeit kiegészíteni. Munkavállalást ösztönző szociális támogatásokra van szükség, és nagyobb szerepet kell adni a támogatottak kezdeményezéseire épülő programoknak – olvasható az elnökjelölt programjában.
A gazdasági miniszter szociális városrehabilitációs programot is bemutatott
A főváros VIII. kerületében induló Magdolna projekt egyik fontos mondanivalója, hogy a civil szervezetek, a lakók bevonásával hatékonyabban lehet egy-egy kerület, városrész gondjait megoldani, mintha az állami intézményrendszerben próbálnának megoldásokat találni – mondta Kóka János a program bemutatásakor vasárnap.
A politikus – aki sajtótájékoztatóját a főváros VIII. kerületében a Mátyás téren tartotta – elmondta: Budapesten komplex, több kerületet érintő városrehabilitációs program indult. Ennek a VIII. kerületet érintő elemeit a Magdolna projekt fogja össze. Hozzátette: a szociális városrehabilitációs program jellemzője, hogy a szociális ellátást, a lakhatást, a gondozást, az egészségügyi ellátást, tehát valamennyi, a rászorulóknak adott önkormányzati és állami támogatást egy keretben igyekeznek kezelni. A Magdolna projekt ennek józsefvárosi része – közölte Kóka János. Hozzátette: a Magdolna projekt olyan program, amely együtt jár a civil hálózat kiépítésével, megerősítésével, a lakók aktivizálásával, az oktatás fejlesztésével, a közösségi házak létesítésével, a bérházak rehabilitálásával, internet teázók létrehozásával. A politikus elmondta: a program része egy bűnmegelőzési munkacsoport létrehozása is.
(MTI)
Brüsszel háborúba vinné Európát, a sorkatonaság csak a kezdet













