Ezermilliárdokat ígérgetett a kormány a vitanapon

Ezermilliárdokat csillogtattak és közhelyeket soroltak a kormány államtitkárai a Fidesz által kezdeményezett „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” című parlamenti vitanapon. Az ellenzék szerint a kormány a pénzhiány miatt egyszerűen magára hagyta a falvakat.

A területfejlesztés, a vidékfejlesztés, a vidék felzárkóztatása akkor lehet eredményes, ha ezeknek a céloknak a megvalósításába a helyben lakókat a kormány minél jobban bevonja. Erről a földművelésügyi, a gazdasági, az oktatási, a pénzügyminisztériumi, valamint az önkormányzati államtitkár beszélt kedden az Országgyűlésben, a Fidesz által kezdeményezett, „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” című politikai vitanapon.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy fogalmazott: a rendszerváltás legnagyobb vesztese a vidék volt. A teljes Új Magyarország Vidékfejlesztési Program közel 1400 milliárd forintos forrással bír, amelynek döntő részét a kormány az agrármodernizációra kívánja fordítani – mondta. Garamhegyi Ábel gazdasági államtitkár szerint akkor nyújthatja a kormány a legközvetlenebb segítséget a munkahelyhiánnyal küzdő térségeknek, ha sikerül a befektetőket rábírni arra, hogy azokon a területeken gyárat, üzemet létesítsenek. Kiemelte, hogy a közlekedés operatív program keretében a gazdasági minisztérium 1800-2000 milliárd forintot kíván a közlekedés fejlesztésére fordítani. Példaként említette, hogy 2000 kilométer kerékpárutat, kerékpársávot építenének.

Arató Gergely oktatási államtitkár arra mutatott rá, hogy felmérések szerint a kistelepülésen tanuló gyerekek tanulmányi átlaga rosszabb, mint a városban tanuló társaiké. Véleménye szerint az oktatásban és a kultúrában nincs más megoldás, mint a térségi gondolkodás. Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár a Magyarországra érkező uniós támogatásokra hívta fel a figyelmet. Ujhelyi István önkormányzati államtitkár azt mondta: a kormány önkormányzati reformja például arról szól, hogy miként lehet racionálisabbá tenni a településeken a hatósági ügyintézést, és nem falurombolásról szól.

Szabó György, az MSZP vezérszónoka szerint nem a kisiskolák, a kisposták és a szárnyvonalak megmentése jelenti a vidék felzárkózásának lehetőségét, hanem a jó minőségű utak, a csatornázás, hogy minden gyermek hároméves korától óvodába járhasson, hogy a körzeti iskolák felszerelése versenyképes legyen bármely európai iskolával.

Kovács Zoltán (Fidesz) azt mondta: a kormány politikája miatt a vidéken élők másodrendű állampolgárok lettek, alapvető alkotmányos jogaikat csorbítják, felemelkedési lehetőségük a munkahelyteremtő beruházásoktól, a turisztikai lehetőségektől, képzési és közlekedési lehetőségektől függ. Szavai szerint a vidék irányításának politikai technikái ma is több hasonlóságot mutatnak az előző rendszerével. Hozzátette, hogy visszajött a tanácsrendszer: a választott ellenzéki polgármesterek helyett bukott szocialista funkcionáriusok döntenek a területfejlesztési pénzekről. Az ellenzéki politikus közölte: képtelenség úgy vidéket fejleszteni, hogy „elvesszük a közlekedést, rontjuk az egészségi és szellemi állapotot, visszataszítva az embereket az évtizedekkel ezelőtti viszonyok közzé”.

Font Sándor (Fidesz) szerint a kormány az európai mezőgazdasági modell helyett tsz-alapú tőkés nagybirtokrendszert épít ki, amely a dél-amerikai modellhez hasonlít. Ezzel szemben az európai modell multifunkcionális, nem csak az élelmiszer-termelés a célja, hanem társadalmi funkciói is vannak, a vidékről való gondoskodás, a kultúra és a nyelv ápolása – fűzte hozzá. A fideszes képviselő szerint „az új arisztokrácia” saját profitérdekeit minden elé helyezi, ezzel tönkreteszik a vidék társfunkcióit, és a Fidesz vidéki szavazóbázisát.

Kis Zoltán (SZDSZ) szerint a második Nemzeti fejlesztési terv semmit sem ér, ha nem töltik meg azt helyben tartalommal. Úgy vélte, a vidékfejlesztés egyik záloga, milyen foglalkoztatási, kulturális és infrastrukturális környezetben tudnak az ott élők megmaradni.

Hargitai János (KDNP) szomorúságának adott hangot azzal kapcsolatban, ahogy a kormány gondolkodik a vidékről, a kisfalvakról. „Önök már ahhoz sem éreznek tehetséget, és akarat sincs önökben arra, hogy ezen (...) a kicsi Magyarországon elássák az állami feladatok teljességét” – fogalmazott, hozzátéve, a válságból úgy akar a kormány kimenekülni, hogy összehúzza magát az állam. Példaként említette a kisposták megszűnését, a „Partner iskolák” programot, amely szerinte valójában a kistelepülési iskolarendszer felszámolását jelenti, és a MÁV szárnyvonalak megszüntetését, amellyel szerinte bezárják a falvakban élőket.

„Önök a pénzügyi kényszereik miatt nem látnak más megoldást, (...) hogy a kis falvak népét magukra hagyják, a legelesettebbeket, a legrászorultabbakat hagyják magukra, és azt gondolják, hogy a rövid távú érdekek miatt megoldás, hogy kistérségbe kényszerítenek minden fajta szolgáltatást. Újra felfedeztük a 70-es éveket” – mondta Hargitai.

Csáky András (MDF) megjegyezte: a most ismert vidékfejlesztési stratégiák alapkoncepciója nem valódi vitákban kristályosodott ki, nem a hazai lehetőségeken alapul, és nem követi a nyugati mintákat sem.

(MTI)