Ezt a növekedést a fanyalgók sem tudják elhazudni – három fontos grafikon, hogy mitől van több pénzünk

Az Eurostat friss adatai alapján Magyarországon idén kiemelkedő mértékben emelkedett a minimálbér euróban számolva, miközben több uniós tagállamban egyáltalán nem került sor emelésre. A vásárlóerő-paritáson mért növekedés szintén az élmezőnybe tartozik, ami a várható inflációval együtt a minimálbérek reálértékének érdemi javulását vetíti előre. Grafikonon a bruttó átlagkeresetek növekedése és az infláció mérséklődése, mindhárom adatsor világosan igazolja, évről évre több marad a családok zsebében, a bevételeik nőnek.

Egyre magasabb bevételből gazdálkodnak a családok. Forrás: MN archív

Úgy fogalmazott: ha az éves 4,4 százalékos inflációt kivesszük, akkor is közel 4,5 százalékos bruttó reálkereset-emelkedés lesz kimutatható, ami az unió legjobbjainak egyike.
Nettóban pedig még nagyobb lesz a növekmény, 4,8-5 százalék közötti, hiszen az év második fél évében a családi adókedvezmények emelkedése, a negyedik negyedévben pedig a háromgyermekes édesanyák adómentessége miatt a nettó keresetek nagyobb mértékben emelkedtek még a bruttónál is. 
 

„Amikor az ellenzék az inflációval riogat, soha nem beszél arról, hogy a keresetek emelkedése nagyobb, mint az áremelkedés. A 2023-as éven kívül minden másik esztendőben így volt ez nálunk, de más uniós országokra ez nem mondható el.

Szóval a szlogenjük most nem igaz, de ha átvennék az ország irányítását, akkor biztosan magas árak és üres pénztárcák időszaka jönne.”

Bruttó átlagkereset alakulása. Forrás: Szalai Piroska

Az infláció is már a középmezőnyben

Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy decemberben a magyar fogyasztóiár-emelkedés 3,3 százalék volt, amivel már az unióban is a középmezőnyben vagyunk.
Kiemelte: „a miénknél hét országban volt nagyobb az infláció, Luxemburgban pedig azonos volt a magyarral”. Hozzáfűzte:  

Az ellenzék mindenáron be akar bennünket kergetni az euróövezetbe azzal érvelve, hogy akkor alacsonyabb lenne az infláció. Hát nézzetek csak rá a grafikonra, az előttünk levő országok közül Románián kívül mindegyik bevezette már az eurót, mégis jobban emelkednek az árak náluk, mint nálunk.

 

Az inflációcsökkentő intézkedéseknek van eredménye

A miniszterelnöki főtanácsadó kifejtette: tavaly az év eleji 5,7 százalékos szintről az árrésstopok és más inflációcsökkentő intézkedések hatására novemberre bekerültünk az MNB célsávjába. Az éves átlagos infláció pedig 4,4 százalék lett. Azt is jelezte, hogy idén év elején tovább fog mérséklődni az árak emelkedése, így az MNB a teljes évre 3,2 százalékot vár. Az online árfigyelő rendszer iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön, több országban adaptálnák azt.

Fogyasztóár-emelkedés. Forrás. Szalai Piroska