Ezt a növekedést a fanyalgók sem tudják elhazudni – három fontos grafikon, hogy mitől van több pénzünk

Az Eurostat friss adatai alapján Magyarországon idén kiemelkedő mértékben emelkedett a minimálbér euróban számolva, miközben több uniós tagállamban egyáltalán nem került sor emelésre. A vásárlóerő-paritáson mért növekedés szintén az élmezőnybe tartozik, ami a várható inflációval együtt a minimálbérek reálértékének érdemi javulását vetíti előre. Grafikonon a bruttó átlagkeresetek növekedése és az infláció mérséklődése, mindhárom adatsor világosan igazolja, évről évre több marad a családok zsebében, a bevételeik nőnek.

Egyre magasabb bevételből gazdálkodnak a családok. Forrás: MN archív

„Ugyan a vásárlóerő-paritás számítása még csupán előzetes becslés, változhat a későbbiekben, de az euróváltás már végleges érték, tehát ott biztos az első helyünk.
Fontos hangsúlyozni, hogy Romániában Észtországban, Spanyolországban és Szlovéniában idén nem volt minimálbér-emelés, befagyasztották a béreket. 
Mellettük még Lengyelországban és Belgiumban is kisebb volt az emelés, mint a tavalyi infláció” – hívta fel a figyelmet Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Facebook-oldalán. 

Minimálbér európai uniós áttekintésben. Forrás: Szalai Piroska

Kiket előzünk meg? 

A idén várható 3,2 százalékos magyar infláció mellett a minimálbérek reálértéke 7,6 százalékkal fog emelkedni, ami szintén a legjobbak egyike lesz minden bizonnyal az unióban. Vásárlóerő-értékünk már hat országot előzött meg. A magyarnál alacsonyabb a minimálbér 

• Észtországban, 
• Lettországban, 
• Csehországban, 
• Bulgáriában, 
• Szlovákiában 
• és Máltán is 

– jelezte Szalai Piroska. 
 

Nálunk a foglalkoztatottak csupán körülbelül öt százalékának az alapbére a minimálbér, ezért a keresetek alakulására sokkal nagyobb hatást gyakorol a garantált bérminimum, ami pedig az unió középmezőnyében található. 

Romániában például minimálbért keres egyes becslések szerint a munkavállalók 40 százalék. Az unió öt országában nincs hivatalos egységes minimálbér, de a szabályozás számos ponton országonként különböző.

Soha nem látott növekedés

Az elmúlt 16 évben a minimálbér és a garantált bérminimum is soha nem látott mértékben növekedett. Mindkettő több mint négyszeresére, a reálértékük pedig több mint duplájára nőtt. A minimálbér 120 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 109 százalékkal ér többet most, mint 2010-ben.
A miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte: ezt a dinamikát fenn kell tartanunk, s ez csak úgy tud megvalósulni, ha az áprilisi választások után is marad a jelenlegi kormányzás. 
Ha jönne a Tisza, akkor a pénzünk menne. Ukrajna már várja: „mindenki azért imádkozik, hogy megbukjon a Fidesz”,  mondta Dmitro Kuleba, a volt ukrán külügyminiszter – idézte.

A bruttó átlagkereset növekedése

Szalai Piroska a napokban arra is felhívta a figyelmet, hogy 

novemberben a havi bruttó átlagkereset több mint 756 ezer forint volt, 62 ezer forinttal több, mint 2024-ben. Ebből 91 ezer forint a nem rendszeres része volt. Novemberben és decemberben a bónuszok, év végi pénzek megemelik a fizetéseket

Ilyenkor körülbelül négyszer annyi nem rendszeres keresetet utalnak a munkáltatók átlagosan, mint augusztus–szeptember–októberben – jelezte. Ez azt jelenti, hogy decemberben még 790 ezer forintot is elérhette az átlag. Prognózisa szerint az éves bruttó átlagkereset jó eséllyel 700 ezer forint fölé emelkedik, becslése szerint közel 705 ezer forint lesz.

Úgy fogalmazott: ha az éves 4,4 százalékos inflációt kivesszük, akkor is közel 4,5 százalékos bruttó reálkereset-emelkedés lesz kimutatható, ami az unió legjobbjainak egyike.
Nettóban pedig még nagyobb lesz a növekmény, 4,8-5 százalék közötti, hiszen az év második fél évében a családi adókedvezmények emelkedése, a negyedik negyedévben pedig a háromgyermekes édesanyák adómentessége miatt a nettó keresetek nagyobb mértékben emelkedtek még a bruttónál is. 
 

„Amikor az ellenzék az inflációval riogat, soha nem beszél arról, hogy a keresetek emelkedése nagyobb, mint az áremelkedés. A 2023-as éven kívül minden másik esztendőben így volt ez nálunk, de más uniós országokra ez nem mondható el.

Szóval a szlogenjük most nem igaz, de ha átvennék az ország irányítását, akkor biztosan magas árak és üres pénztárcák időszaka jönne.”

Bruttó átlagkereset alakulása. Forrás: Szalai Piroska

Az infláció is már a középmezőnyben

Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy decemberben a magyar fogyasztóiár-emelkedés 3,3 százalék volt, amivel már az unióban is a középmezőnyben vagyunk.
Kiemelte: „a miénknél hét országban volt nagyobb az infláció, Luxemburgban pedig azonos volt a magyarral”. Hozzáfűzte:  

Az ellenzék mindenáron be akar bennünket kergetni az euróövezetbe azzal érvelve, hogy akkor alacsonyabb lenne az infláció. Hát nézzetek csak rá a grafikonra, az előttünk levő országok közül Románián kívül mindegyik bevezette már az eurót, mégis jobban emelkednek az árak náluk, mint nálunk.

 

Az inflációcsökkentő intézkedéseknek van eredménye

A miniszterelnöki főtanácsadó kifejtette: tavaly az év eleji 5,7 százalékos szintről az árrésstopok és más inflációcsökkentő intézkedések hatására novemberre bekerültünk az MNB célsávjába. Az éves átlagos infláció pedig 4,4 százalék lett. Azt is jelezte, hogy idén év elején tovább fog mérséklődni az árak emelkedése, így az MNB a teljes évre 3,2 százalékot vár. Az online árfigyelő rendszer iránt egyre nagyobb az érdeklődés külföldön, több országban adaptálnák azt.

Fogyasztóár-emelkedés. Forrás. Szalai Piroska