A gyorsvonatok:
- Kiskunhalas,
- Soltvadkert,
- Kiskőrös,
- Szabadszállás
- és Kunszentmiklós állomásokon állnak meg.
Kunszentmiklós és Budapest között minden megállóhelyen megállnak, az elővárosi rendszer kiszolgálása érdekében.
A gyorsvonatok kapcsán több kérést is megfogalmaztak a jelenlévők a vasúttársaság felé. Szintén felmerültek észrevételek a környező településekről a Volánbusz-ráhordás kapcsán is. A MÁV vezetése ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést érdemben megvizsgálnak, és tájékoztatást adnak a megvalósítás lehetőségeiről
Célegyenesben a fejlesztés – Lázár János tisztázta a dátumokat
A magyar vasúti közlekedés egyik legnagyobb horderejű fejlesztése fordulópontjához érkezett, miközben már nemcsak műszaki, hanem időzítési és munkaügyi kérdések is előtérbe kerültek. A Budapest–Belgrád vasútvonal üzembe helyezése egyszerre hat a nemzetközi áruszállításra, az elővárosi közlekedésre és a hazai vasúttársaság működésére is. A projekt körül ugyanakkor eltérő értelmezések jelentek meg arról, mikor indulhat el a személyszállítás. Míg szerb részről májusi indulásról szólnak a nyilatkozatok, Lázár János szerint Magyarországon az a cél, hogy a személyforgalom legkésőbb március elején megkezdődjön. A miniszter a közlekedésinfón hangsúlyozta: az időpont kizárólag az általa elrendelt biztonsági felülvizsgálat lezárásától függ, és amint ez megtörténik, elindulhat a menetrendszerű közlekedés. A teherforgalom esetében már konkrét dátumot jelölt meg a tárcavezető: február 27-én megnyitják a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát az áruszállítás előtt, a tesztüzem már folyamatban van. Lázár János szerint a pálya teherforgalmi kihasználtsága eléri majd a 100 százalékot, ami stratégiai szerepet ad a vonalnak a kelet–nyugati irányú logisztikai forgalomban– írja a Világgazdaság.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!