A kórházak beavatkozások finanszírozása betegenként az eddigi 136 ezer forintról 146 ezerre emelkedett, míg a járóbeteg-szakellátásnál a betegségcsoportonként a tb által fizetett összeg meghatározásánál az eddigi 1,36-os szorzó helyett 1,46-ost alkalmaznak – mondta Horváth Ágnes. Hozzáfűzte, hogy a felszabaduló fekvőbeteg-kapacitás 20 százalékát az Egészségügyi Minisztérium a járóbeteg-ellátás kapacitásának növelésére fordítja.
Beszámolt arról is, hogy három hónapig kiegészítő díjazást kapnak azok a kórházak, amelyek legalább 400 aktív ággyal rendelkeznek, vagy ahol legalább ötféle szakorvos dolgozik. – Többletforrás jár azon intézményeknek is, amelyek kiemelt országos feladatot látnak el, vagy kiemelt népegészségügyi programban vesznek részt – tette hozzá.
Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy a teljesítményvolumen-korlát (tvk)-többletet azon járóbeteg-szakellátást nyújtó intézményeknek adja a tárca, ahol csakis járóbeteg-szakrendelő van, azaz nincs fekvőbeteg-szakellátás. A tvk intézményre lebontva határozza meg, hogy egy-egy kórház hány beteget láthat el, ha ezt túllépik, a e fölött ellátott betegekre nem, vagy csak csökkentett finanszírozást kapnak.
Arra a kérdésre, hogy például az Uzsoki-kórház vesebetegeket kezelő osztálya esetében 30 kórházi ágyra, 2 millió beteg területi ellátási kötelezettségét írták elő, Horváth Ágnes azt mondta, hogy a kórház többletköltségeit a pénzek átcsoportosításával az OEP kifizeti majd.
Horváth Ágnes a területi ellátási kötelezettségről szólva hangsúlyozta: „ez nem beutalási rend (...), a kötelezettség az intézmények oldalán jelentkezik„. Felhívta figyelmet arra is, hogy egy adott önkormányzat meghatározhatja azt, mely kórházhoz tartozzanak a területén élő betegek. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a kórházi napidíjon túl a kezelésért csak akkor kell fizetnie a betegnek, ha beutaló nélkül érkezik a kórházba, vagy más kórházba szól a beutalója. Ez az összeg a kezelés 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint lehet.
A vizitdíj tapasztalatait április közepéig összegzi a tárca, és akkor döntenek az esetleges módosításokról. A kórházak minőségi indikátorait várhatóan március végén teszi közzé internetes honlapján az Egészségügyi Felügyelet, vagyis a kórházak és szakrendelők gazdálkodását ellenőrző, pár hete alakult szervezet. A minőségi indikátorok egyébként azok a számok, amelyek megmutatják, hogy egy-egy kórházban vagy más intézményben egy adott betegségcsoportból hány sikeres műtétet, beavatkozást végeztek el, és mennyi volt a halálozások száma. Horvát Ágnes államtitkár azt mondta, hogy „eléggé intelligensnek” tartja a betegeket ahhoz, hogy a számokból ne vonjanak le hamis, esetleg rossz következtetéseket egy-egy kórházról.
(MTI, orientpress.hu)
egyesült királyság
Megdöbbentő adatok láttak napvilágot a migránsbűnözésről
