A portugálok és a lengyelek Európa új rabszolgái

Egy portugál újságírónő leleplező riportot készített a Hollandiában dolgozó vendégmunkások foglalkoztatási viszonyairól, erről írt a Diário de Notícias vasárnapi száma. A mexikói La Jornada pedig közölte, hol tart Argentína az állami nyugdíjbiztosítási rendszer helyreállításában.

2007. 06. 10. 13:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

publico.clix.pt, dn.sapo.pt – Portugália

A legnagyobb példányszámú portugál hon- és napilap megírta, hogy több mint ötmillió portugál él és dolgozik hazáján kívül. Az Egyesült Államokban vannak a legtöbben (1,3 millió), utána Franciaország és Brazília következik (több mint 700 ezer), és ha tehetik, elsősorban a portugál nyelvterületet részesítik előnyben, de a világ minden tájára elszegődtek dolgozni, összesen csaknem 150 országba. Többségük időszakos munkára toborzó közvetítő irodák révén kerül külföldre. Az állami tulajdonú Diário de Notícias sötét képet fest az átlagos portugál kivándorló helyzetéről. A lap egyik újságírónője, Céu Neves megosztotta a nyilvánossággal Hollandiában szerzett személyes tapasztalatait. Az újságírónő alámerülésének végkövetkeztetése: a portugálok és a lengyelek Európa új rabszolgái, a törökök kevésbé, mert megszervezik magukat.

jornada.unam.mx – Mexikó

A mexikói baloldali napilap fokozott figyelemmel kíséri az argentin nyugdíjbiztosító-rendszer alakulását, amióta nemrég változtattak rajta a dél-amerikai ország törvényhozásában. Április közepe óta több mint félmillióan – 501 144-en – tértek vissza a magánnyugdíjrendszerből az állami keretek közé. A változtatást maga az elnök, Néstor Kirchner jelentette be jelképes aktuson, a tévé nyilvánossága és a két legbefolyásosabb szakszervezeti vezető előtt az elnöki palotában, és ezzel nyilvánította ki egyik elődje, a neoliberális Carlos Saúl Ménem (1989-1999) idején bevezetett magánnyugdíjrendszer sikertelenségét. Ménem annak ellenére hozta meg a döntést – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (WB) erőteljes nyomására –, hogy a legtöbb szakszervezeti ágazat és politikai szervezet hevesen tiltakozott ellene. Ménem előtt a chilei diktátor, Augusto Pinochet példája lebegett, aki 1981-ben vezette be az új rendszert, és amely ma rengeteg nehézséggel küszködik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.