A képviselők 151 igen és 180 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül utasították el Orbán Viktor és Répássy Róbert (Fidesz), valamint Semjén Zsolt és Salamon László (KDNP) a választási eljárási törvényt módosító javaslatának tárgysorozatba vételét.
Az előterjesztők nevében Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése szerint a vizitdíjra, az kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó kérdések népszavazásra bocsáthatók. Ugyanakkor – tette hozzá – az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfői ülésén elhalasztotta a döntést a kérdőívek hitelesítéséről. A fideszes képviselő közölte: a Fidesz-KDNP beadványának célja, hogy ha az OVB döntésével szemben ugyanabban a népszavazási ügyben másodszor fordulnak az Alkotmánybírósághoz, a testület megváltoztathassa az OVB döntését.
Az Országgyűlés 155 igen, 153 nem szavazattal, 21 tartózkodással utasította el a fideszes Németh Zsolt és a kereszténydemokrata Simicskó István által beterjesztett törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, amely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította volna.
Németh Zsolt (Fidesz) az előterjesztők nevében közölte: a 2004. december 5-i népszavazás társadalmi fogadtatásának tükrében, a magyar nemzetrészek közötti szolidaritás erősítése céljából szükséges a nemzeti összetartozás napjának törvénybe iktatása. Mint mondta, cél, hogy a magyar társadalom az 1920. június 4-i békeszerződésről, valamint a szomszédos országokban élő magyarság életéről, történelméről, kulturális, tudományos és gazdasági teljesítményéről minél több információt kapjon.
Szili Katalin az MSZP nevében közölte: ötpárti egyezséggel elegánsabb lett volna előterjeszteni az összetartozás napjának a megünneplését. Azt mondta, ez a mostani eset példája annak, hogyan lehet egy ünnepet tönkretenni. Úgy vélte, talán a külön kezdeményezéssel pártpolitikai célja volt az előterjesztőknek.
Békefenntartók Libanonba
Az Országgyűlés módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényeket. A jogszabály alapján a cégalapítás ideje 2008. július 1-től – ha az alapítók az egyszerűsített eljárás mellett döntenek – egy munkaórára csökken. Lehetővé válik továbbá, hogy a társaság alapításával összefüggő feltételeket egy helyen, az eljáró ügyvéd előtt teljesítsék. Ezzel el lehet kerülni a jelenleg szükséges közjegyzői és banki eljárást.
A képviselők támogatták az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) való magyar részvételről szóló országgyűlési határozat módosítását. A jelenlévő képviselők kétharmadának támogatásával elfogadott javaslat értelmében a T. Ház hozzájárult hat helyett legfeljebb tíz magyar katona részvételéhez a békefenntartó misszióban, a misszió mandátumának lejártáig.
A T. Ház nagy többséggel támogatta a Büntető törvénykönyv módosításához benyújtott egyetlen módosító indítványt. Az előterjesztők nevében Salamon László (KDNP) közölte: a javaslat célja, hogy azonos legyen a büntetőjogi következménye a hivatalos személy elleni erőszak és a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállásnak.
Kistérségekről döntött a T. Ház
Kettéválhat a keszthelyi és a hévízi kistérség, Békés megyében pedig megalakulhat a szeghalmi és a gyulai kistérség, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló 2004-es törvény módosítását. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól hétfőn szavazott a parlament, a képviselők többsége három olyan javaslatot is támogatott, amelyet a bizottságok elutasítottak.
Az Országgyűlés elfogadta azt a módosító indítványt, amely szerint létrejönne a szeghalmi és a gyulai kistérség, ezzel párhuzamosan azonban megszűnne a sarkadi kistérség. A T. Ház elfogadta Nagy László szocialista képviselő indítványát. A képviselők többsége támogatta azt a módosító javaslatot, amely kettéváasztja a keszthelyi és a hévízi kistérséget. A bizottságok által nem támogatott javaslatot négy szocialista képviselő adta be.
Az Országgyűlés elfogadta Hajdu Attila szocialista képviselő módosító indítványát is, amely módosítaná a debreceni, a létavértesi és a hajdúhadházi kistérséget. Az ülést vezető Áder János bejelentette, hogy a törvénymódosítás zárószavazására a következő ülésen kerül sor. A parlament előtt lévő eredeti javaslat szerint a mostani 168 kistérség csak az érdi, a debreceni, a kadarkúti, a pacsai, a zalakarosi és a záhonyi kistérséggekkel egészült volna ki.
A hétfői ülésen a képviselők szavaztak a kutatási és innovációs eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat módosító indítványairól. A parlament elfogadta az előterjesztő által támogatott javaslatokat. Az indítvány szerint a 21 tagú bizottság foglalkozna az innovációt érintő törvényekkel, vizsgálná a kutatásfejlesztés hatékonyságát, áttekintené az akadémiai reformot és lisszaboni folyamat teljesülését.
(MTI)
Nyolcvanéves lett Kudlik Júlia, Orbán Viktor is felköszöntötte
