Pórul jártak a melegek Kolumbiában

A kolumbiai La República is megemlékezett szerdán a kolumbiai melegtörvény kiterjesztésének felsőházi meghiúsulásáról. A chilei La Nación pedig levonta a tanulságot: bár (még) nincs hidegháború, a globális katonai kiadások növekedése mégis annak kialakulására utal.

larepublica.com – Kolumbia

Az elsősorban gazdasággal foglalkozó napilap is megírta, hogy a kolumbiai szenátus szerdán 34-26 arányban leszavazta azt a törvényjavaslatot, amely kiterjesztette a meleg párok jogait. A 100 tagú szenátus részben a számos hiányzó képviselő miatt utasította el az alsóházban öt nappal korábban már elfogadott tervezetet. Armando Benedetti, a kormánypárti Egyesített Szociális Párt (PSUN) szenátora szemmel láthatóan megsértődött, mert saját alakulatában is jó néhányan megváltoztatták véleményüket annak ellenére, hogy elfogadásában közösen egyeztek meg. Benedetti szerint biztos van 53 képviselő a szenátusban, aki hajlik a melegek jogainak kiterjesztésére.

lanacion.cl – Chile

A chilei baloldali honlap mai cikke összefoglalta a francia Le Monde-ban és a The New York Times-ban megjelent elemzést a fegyverkezési verseny újraindulásáról. Laurent Zecchini szerint a nagyhatalmi befolyási övezetek átrendeződése, az iraki és az afganisztáni háború, a nemzetközi terrorizmus veszélye és a tömegpusztító fegyverek elterjedése mind hozzájárult a katonai kiadások növekedéséhez, amelyek ma már a hidegháború idejére emlékeztető összegeket érnek el.

Az első helyen természetesen az Egyesült Államok áll a világ összes fegyverkezési kiadásának 47 százalékával, és nagymértékben felelős a jelenlegi növekedésért is, az említett és most is zajló két háború miatt.

A három legnagyobb ország (USA, Oroszország és Kína) elsősorban saját új céljaira összpontosít a katonai kiadásokkal kapcsolatban. Kína energiaellátásának útvonalát akarja biztosítani, és a tajvani kérdéssel párhuzamosan korszerűsíti fegyveres erejét. Oroszország korábbi stratégiai övezetét szeretné visszaszerezni, és korszerűsíti részben elavult fegyverzetét, valamint meg akarja állítani a NATO terjeszkedését. Az Egyesült Államok figyelmének három fő területe: szeretné megállítani a tömegpusztító fegyverek terjedését, megszüntetni a globális terrorizmust, és ügyel az úgynevezett „megtévedt államokra”.

Érdekes módon az a tény is hozzájárult a katonai kiadások növekedéséhez, hogy számos ország felismerte, hogy részt kell vennie a békefenntartó tevékenységben. Így egyáltalán nem csoda, hogy a globalizációval most már a fegyverkezés is világméreteket ölt.