KDNP: Állítsák helyre a regionális ifjúsági tanácsok szerepét!

Lamperth Mónikát megvezették, ezért a KDNP arra kéri a minisztert, vonja vissza azt a rendeletet, amely kiszorítaná a regionális ifjúsági tanácsokból az egyházi és civil szereplők nagy részét – jelentette ki Soltész Miklós. A párt ifjúsági szervezetének elnöke pedig arról beszélt, hogy gyengült a kormányzattal szembeni kontroll.

MNO
2007. 07. 13. 10:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A regionális ifjúsági tanácsokat eddig civil és egyházi szervezetek, illetve a minisztériumok küldöttei alkották – mondta az ellenzéki képviselő pénteki sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ezek az ifjúsági tanácsok hét régióban adtak pénzeket táborozásra, valamint civil szervezetek működtetésére. Soltész elmondta, hogy 2007. június 26-án Lamperth Mónika egy rendeletben megszüntette a tanácsok ezen szerepét, és kiszorította a tanácsokból az egyházi és civil szereplők nagy részét. Véleménye szerint „Lamperth Mónikát megvezették„, mert a minisztert előző nap, június 25-én nevezték ki szociális és munkaügyi miniszterré, a rendeletet pedig másnap írta alá.

A kormány minden egyes törvénynél, minden határozati javaslatnál hangoztatta, hogy ezeknek a megvalósulása érdekében szükség van a civil szervezetek és az egyházak munkájára – emelte ki. Mindezért a KDNP arra kéri Lamperth Mónika szociális és munkaügyi minisztert, hogy vonja vissza ezt a rendeletet, és állítsa vissza a civilek és egyházi szereplők jogát, amivel eddig élhettek – hangsúlyozta Soltész Miklós.

Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a regionális ifjúsági tanácsok régiónként szerveződnek, ezért van hét belőlük. Feladatuk az, hogy a régióban az ifjúsági tevékenységet irányítsák, emellett régiónként 40–40 millió forintot osztanak szét ifjúsági egyesületeknek és alapítványoknak – tette hozzá. Mint mondta, a tanácsoknak 11 tagú döntéshozó testületük volt, amelyet azonban a rendelet megváltoztatott. Eddig a kormányzati oldal mellett a civileket képviselte a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesülete képviselője, emellett három egyházi delegált volt.

Zuschlag János mindenütt ott van

A jogszabály módosítása során a három egyházi delegált száma kettőre csökkent, és megszüntették a fenti civil szervezetek lehetőségét, hogy a tanácsokba tagokat delegáljanak – mondta, majd hozzátette: a civil szervezeteket mostantól egy szervezet képviseli, mégpedig a Gyermek és Ifjúsági Konferencia. „Ez a szervezet nagyon nehezen jött létre, és bűnben fogant” – jelentette ki. Közölte: Zuschlag János volt szocialista országgyűlési képviselő és barátai azok, akik a háttérből irányítják ezt a szervezetet. Ha megnézzük azt, hogy mely szervezetek voltak ott a Gyermek és Ifjúsági Konferencia alapításánál, valamint a Zuschlag János és barátai ellen indított büntetőeljárásban mely szervezetek érintettek, akkor azt láthatjuk, hogy „több is ebből átfedésben van„ – jegyezte meg Rétvári Bence. Mint ismert, Zuschlag Jánost és társait különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg a megyei főügyészség, mert alapítványok és egyesületek önkormányzatoktól és minisztériumoktól nyert pályázati pénzeit nem rendeltetésszerűen használták fel.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.