Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Heinz Eggert Mindig keményen rá című cikkében elemzi a bűnbakképzés mechanizmusát a mügelni eset kapcsán. (Eggert a CDU tartományi gyűlési képviselője Szászországban, 1991-1995 között drezdai belügyminiszter. –Szerk.)
Nyár van a szász falvakban és városokban, az ünnepek gyakran éjfél után is tartanak. Az alkohol miatti lökdösődésből és vitákból kialakul egy megszokottnak mondható dramaturgia. A történtek után senki sem felelős, hiszen a felek egyike sem volt kezdeményező.
Valami ilyesmi történhetett Mügelnben is. (Az előzmények kapcsán lásd az augusztus 22-i sajtószemlét. – Szerk.) Megsebesült nyolc indiai, négy német ember és két rendőr. Ekkor azonnal odafigyelnek, főként, ha külföldiek is érintettek, és idegenellenes jelszavak is elhangzanak.
A beavatottak ismerik a mechanizmust. A nyomozási eredmények előtt már megszületetett az ítélet, hiszen Mügeln keleten fekszik, s ott – mint az közismert – tombol a szélsőjobboldali erőszak. Az országos statisztikák mást mutatnak, de ki olvassa őket. Az elmúlt évek erőteljes radikalizmus, fasizmus és rasszizmus elleni erőfeszítései elvesznek a megcsontosodott előítéletek közepette.
Nyugatnémetek olyan stílusban nyilatkoznak keletnémetekről, hogy ha külföldiekről beszélnének így, akkor jogosan nevezhetnénk őket idegenellenesnek. Az értelmezések megszilárdultak és már régen eltávolodtak a történtektől. Az események után rövidesen elkészültek azok a tudósítások, melyekből teljességgel hiányzik a gondos újságírói munka. Megkeresik a nekik szükséges tanúkat, a legjobb a félelme miatt eltakart, eltorzított személy, aki a hiányzó civil kurázsi miatt panaszkodik. Mert a vitát meghatározó ítélet már megszületett: a szélsőjobboldal ott van keleten!
Ezt az álláspontot megtámogatják politikai nyilatkozatokkal, országos politikusok óránként jelzik együttérzésüket. Wolfgang Tiefensee (SPD), a keleti ügyekért is felelős szövetségi miniszter az egész városon keresztül rendezett embervadászatról beszélt. Nyilvánvalóan nem tudta, hogy az az ünnepi sátor, ahol a lökdösődés történt, és a pizzéria – ahova bemenekültek – alig 30 méterre van egymástól. De kit érdekelnek az apróságok a nagy megilletődöttség pillanataiban. A nyelvi szabályozást azonban átveszik. Így kapcsolódik a hiányzó helyismerethez a nagy követelési katalógus.
Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A baloldali német napilapban Frank Herold Paramilitáris erők a kormány ellen címmel és Szélsőjobboldaliak a kormány megbuktatását tervezik című cikkében ismerteti vízióit a Magyar Gárda megalakulásának apropóján.
Egy paramilitáris csapattal szeretnék a magyar szélsőjobboldaliak elérni a kormány leváltását. „Rendszerváltást akarunk. Az elmúlt 17 évben rossz irányba mentek a dolgok, elmaradt egy valódi rendszerváltás”, nyilatkozta a szélsőjobboldali Jobbik a honlapján. E hétvégén a budai várban egy paramilitáris egységet alapítanak, melynek fel kell számolnia mindazt, amitől a magyarok állítólag a leginkább szenvednek: „a fizikai, lelki és intellektuális önvédelmet”.
Neues Deutschland (nd-online.de)
Az egykori keletnémet pártállami lapban Gábor Kerényi Magyarok alkonya a várban című, tévedésektől sem mentes írásában retteg a Magyar Gárdától.
A magyar állam ismét passzív az ilyen ügyekkel kapcsolatban. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali populista Fidesz pusztán annyit közölt, mindig is a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogáért szállt síkra. A kormányzó MSZP ezzel szemben világos elhatárolódást követelt a Fidesztől. Az SZDSZ határozottan állást foglalt a „magánhadseregek” ellen, s aláírásgyűjtést kezdett a gárda ellen. Ugyanakkor elfeledik, hogy kormánypártként nekik lenne kötelességük a törvénytelenségek ellen fellépni. Másrészt éppen ők azok, akik határozottan a véleményszabadságra hivatkozva ellenezték a holokauszttagadás törvényi büntetését.
Egyedül a kommunista Munkáspárt adott ki egy többé-kevésbé következetes nyilatkozatot, melyhez a Magyar Antifasiszta Liga ügyvezetői grémiuma is csatlakozott. Ebben a felhívásban többek között az áll, hogy Magyarországon mind gyakoribbá és agresszívebbé váltak az utóbbi időben a nyílt vagy leplezett fasiszta jelenségek. Az itthoni és külföldi náci csoportok évek óta zavartalanul ünnepelhetik a Budapesten harcoló fasiszta német és magyar csapatokat mint a főváros hős védőit. A jobboldali tábor tüntetésein régen mindennapossá váltak a nemzetiszocialista zászlók és szimbólumok. Községek és önkormányzataik már kicserélik a magyar zászlót a már említett vörös-fehér csíkozású magyar náci zászlóra.
Wellor újabb száma Magyar Péterről megvan a tiszás EP-képviselők új indulója