Egy héttel ezelőtt az alkotmányvédő testület már megvizsgálta a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyeiben benyújtott kifogásokat, s állást foglalt arról, hogy kiírható a népszavazás ezekben a kérdésekben. Úgy tudjuk, holnap a bírák aláírják a három határozatot. Ezt követően elkezdődhet az aláírások összegyűjtése.
A patikaszerek árusításáról, a kórház-privatizációról és a családi gazdálkodók földvásárlási jogáról, valamint Kálmán László nyelvész hasonló témájú kérdéseiről várhatóan október elején tárgyalnak, s meg is hozzák döntésüket. Orbán Viktor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke – mint emlékezetes – tavaly október 24-én nyújtotta be népszavazási kezdeményezését az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A testület három kérdést hitelesített.
A tandíj és a vizitdíj ügyében azzal utasították el az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését, hogy a kérdések a kormány programját támadják. Az Alkotmánybíróság április 8-án ezt az érvelést elutasította, mert álláspontja szerint a kormány programja azzal a több száz oldalas dokumentummal azonos, amelyet Gyurcsány Ferenc a kabinet megalakulásakor az Országgyűléshez benyújtott. Az ügyeket visszaküldték újratárgyalásra.
Az OVB második alkalommal is megtagadta a Fidesz és a KDNP kérdéseinek jóváhagyását. Arra hivatkozott, hogy a népszavazás ezekben az ügyekben s az időközben benyújtott kórházi napidíj témakörében is burkolt alkotmánymódosításhoz vezetne, emellett ellentmondana a költségvetésnek. Június 5-i határozatában az Alkotmánybíróság ezt az okfejtést is megcáfolta, s a kérdések hitelesítésére szólította fel az OVB-t. Paczolai Péter előadó alkotmánybíró a döntés után úgy nyilatkozott: az OVB indokai a jogi nonszensz kategóriájába sorolhatók. Úgy tudjuk, most is Paczolai az előadó bíró ezekben az ügyekben.
Amint a bírói határozatok jogerőre emelik az OVB immár hitelesítést elrendelő állásfoglalását, a Fidesz és a KDNP nyomban megkezdheti az aláírásgyűjtést. Ez a folyamat sem lesz egyszerű. Mindegyik kérdést külön-külön íven kell rögzíteni. A kezdeményezést támogató állampolgárok neve mellett az aláírásgyűjtő íven fel kell tüntetni lakcímüket és tizenegy számjegyű személyi számukat.
Az íven szerepelnie kell az aláírásokat gyűjtő személy nevének is. A tapasztalat az, hogy nagyon sokan tévesen adják meg a lakcímüket, vagy egyszerűen más címet írnak be. Ez tömegesen fordult elő például a falusi kis posták bezárása ellen kezdeményezett referendum esetében.
A kérdésenként külön-külön összegyűjtött aláírásokat az Országos Választási Iroda (OVI) összehasonlítja a népesség-nyilvántartás adataival. A hibás aláírásokat kiszűrik. Az OVI jelentése alapján dönt az Országos Választási Bizottság arról, hiánytalanul rendelkezésre áll-e a kérdésenként szükséges 200 ezer támogató aláírás.
A testület elnöke ezután három napon belül értesíti az Országgyűlés elnökét a hitelesítésről. Az ügyben a parlament is határoz: 15 napon belül állást foglal az ügydöntő népszavazásról. Döntése tizenöt napon belül szintén megtámadható az Alkotmánybíróság előtt, de ez az eljárás formális. A taláros testület ragaszkodni szokott a referendumot jóváhagyó álláspontjához. A köztársasági elnök a bírák döntését követő 15 napon belül – 90 napon belüli határidővel – meghatározza a népszavazás dátumát.
Kulcsár Anna
