Öt szocialista képviselő szavazott mellette, öt ellenzéki (Fidesz, KDNP és MDF) honatya ellene, Gulyás József (SZDSZ) pedig tartózkodott, amikor azt kellett megítélni, hogy Laborc Sándor alkalmas-e arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója legyen. A bizottság így nem támogatta a KGB-akadémián végzett Laborc kinevezését.
Gulyás József azt nyilatkozta az ülés végén, hogy nem szakmai okok miatt tartózkodott, hanem azért, mert ő egy konszenzusos jelöltet látott volna szivesen az NBH élén.
Ennek ellenére Szilvásy György polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter úgy nyilatkozott: folytatják a kinevezési procedúrát. (A bizottságnak nincs vétójoga a kinevezésnél, csak véleményezi azt.) Szilvásy kifejtette: Laborcnak még át kell esnie egy NATO-ban szokásos C típusú biztonsági vizsgálaton, és ha ezen is megfelel, akkor ő és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezi Laborc Sándor kinevezését az NBH élére.
Az NBH jelenlegi megbízott főigazgatója, Laborc Sándor a bizottság több mint négy órás ülése után nem kívánt nyilatkozni újságíróknak. Kinevezését a Fidesz korábban többször kifogásolta, a többi között arra hivatkozva, hogy az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán (vagyis "a KGB egyetemen") szerzett diplomát. A Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap többször is arról írt, hogy Laborc kinevezését a NATO-szövetséges Egyesült Államok elfogadhatatlannak tartaná.
A szavazáson tartózkodó Gulyás József (SZDSZ) azt mondta, azért nem támogatta az NBH jelenlegi megbízott főigazgatója, Laborc Sándor kinevezését, mert a liberális párt nem tartja szerencsésnek, hogy kártékony vita alakult ki a személyével kapcsolatban. Hozzátette: tudomásul veszik, ha Szilvásy a bizottsági döntése után is Laborc Sándort akarja kinevezni. A testület egyetlen liberális tagja hangsúlyozta: szerencsésebbnek tartaná, ha egy ilyen intézmény vezetőjének kinevezése sokkal nagyobb egyetértéssel, támogatottsággal jönne létre, ugyanakkor az SZDSZ tartózkodásának oka nem egyszerűsíthető le Laborc Sándor életrajzára, vagy annak egyetlen elemére.
Simicskó István, a testület kereszténydemokrata elnöke azt mondta, hogy szerinte a bizottság helyesen döntött, ezek után viszont már a minisztert, illetve a miniszterelnököt terheli a felelősség, ha kinevez egy ilyen múlttal, tevékenységgel és esetleges kapcsolatrendszerrel rendelkező személyt, ami szerinte egy NATO-tagország esetében nem vállalható fel. Simicskó reményét fejezte ki, hogy Szilvásy György levonja a bizottsági döntés konzekvenciáit.
A tárca nélküli miniszter ugyanakkor újságíróknak azt mondta, a bizottsági vita arról győzte meg, hogy Laborc Sándor szakmai alkalmasságához nem fér kétség, így számára nem elsődleges, a jelölt hol végzett, és ebből milyen következtéseket lehet levonni. Sokkal fontosabb, hogy partnerszervezeteink a NATO-ban és a szövetségen kívül is elismeréssel nyilatkoznak az NBH munkájáról és Laborc Sándor személyéről is – tette hozzá Szilvásy György, aki kérdésre válaszolva megerősítette, hogy nem fogalmazódtak meg aggályok a NATO-n belül Laborc személyével kapcsolatban. Kitért arra is, hogy a magyar átvilágítási procedúra – aminek nagy részén Laborc Sándor már túl van – nagyon szigorú és a NATO-standardok szerint készült.
Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke úgy fogalmazott: az ülésen elsősorban nem szakmai, hanem bizalmi kifogások vetődtek fel, főként Szilvásy György iránt, és "ha már ő jelölte" Laborc Sándort, akkor iránta is.
Demeter Ervin, a bizottság fideszes tagja úgy értékelte a döntést, hogy "győzedelmeskedett a józan ész". Mint mondta, a testület részben elfogadta a Fidesz felvetését, miszerint 2007-ben egy NATO-tagország nemzetbiztonsági szolgálatának élére nem lehet kinevezni egy ilyen végzettséggel, munkássággal és kapcsolatrendszerrel rendelkező embert. Kitért arra is, hogy a bizottsági meghallgatás során az eddigi tapasztalataik még rosszabbak lettek Laborc Sándorról, mert fontos nemzetbiztonsági kérdésekre semmitmondóan, a képviselőket lekezelően válaszolt.
A bizottsági ülésen Laborc Sándor meghallgatása előtt a testület többsége támogatta Hetesy Zsolt kinevezését az Információs Hivatal élére, illetve Balajti László kinevezését a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetői posztjára. Szilvásy György tájékoztatása szerint az ő jelölésüket sem nem támogatta a Fidesz. Demeter Ervin elmondta: e két jelölttel szemben a Fidesz nem fogalmazott meg kifogást és tartózkodott a szavazásnál.
Az MTI úgy tudja: a titokminiszter a hónapokig tartó egyeztetés alapján nem számított arra, hogy a SZDSZ végül nem támogatja a jelöltjét. A távirati iroda információi szerint Szilvásy György többször is egyeztetett az SZDSZ-szel, és megszervezte azt is, hogy Gulyás József személyesen tehesse fel kérdéseit, vagy fogalmazhassa meg esetleges aggályait Laborc Sándornak.
Szilvásy György csütörtökön találkozott az SZDSZ frakcióval, ahol azonban nyilvánvalóvá vált, hogy – bár korábban, az egyeztetési folyamat során nem jelezték, hogy szakmai kifogásuk lenne – nem fogadják el Laborc Sándort NBH főigazgatónak – értesült az MTI.
Az MTI úgy tudja, ha a "C" típusú átvilágítás rendben lezárult, legkésőbb december 15-ével nevezi ki főigazgatónak Laborc Sándort a miniszterelnök.
(MNO, mti)
