A hat gyanúsított – akikből a két APEH-ellenőrt, a velük összejátszó ügyvédet, és még két magánszemélyt – előzetes letartóztatásba helyeztek, egyet pedig őrizetbe vettek – csoportosan elkövetett hivatali visszaéléssel és közokirat hamisítással gyanúsítják. A cselekmények halmazati büntetési tétele öt-nyolc év lehet. A hatóság gyanúja bűncselekményeket úgy követte el a hattagú társaság, hogy a potenciális áldozatok vagyoni helyzetét és fizetési hajlandóságát a magánszemélyek előzetesen feltérképezték, majd a megfelelő alany kiválasztását követően jöhetett az „adóellenőrzésről” szóló értesítés postázása.
A kellőképpen megijesztett embereket ezt követően keresték meg az adóellenőrök bűntársai, és megfelelő – esetenként több millió forintos – ellenszolgáltatás fejében segítséget ígértek nekik az „ügy” eltussolására. Az ilyen módon megkeresett vállalkozók jelentős része fizetett, a befolyt pénzt a civileknek adták át, akik később „riszteltek” a két 30 illetve 31 éves adóellenőrrel.. A csalásra információink szerint úgy derült fény, hogy az egyik megzsarolt áldozat közvetett úton a rendőrség tudomására hozta a vesztegetésre való felhívást, és ennek nyomán tavaly decemberben nyomozás indult az ügyben. A nyomozók az eljárás során olyan esetet is feltártak, ami az egyik megtévesztet adózót egy 37 éves nyíregyházi ügyvédhez irányítottak, aki úgymond rugalmasan tudja kezelni az esetet, és el tudja érni – megint csak megfelelő ellenszolgáltatás fejében, hogy az eljárást megszüntessék.
Az érintett ügyvédi irodánál a múlt héten tartottak rajtaütésszerű vizsgálatot, ami során kihallgattak egy onnan éppen távozó vállalkozót, illetve több az üggyel kapcsolatos iratot is lefoglaltak. Ebből kiderült, a férfi előzőleg fizetett ki négymillió forintot amiért cserébe az ügyvéd az APEH vizsgálat megszüntetéséről szóló hamis dokumentumot adott át neki. Az eljárás során a nyomozók több vállalkozót hallgattak ki, akik elismerték, tőlük is kértek hasonló indokkal pénzt. A gyanúsítottak összességében 13.3 millió forintot követeltek, amiből 7,35 milliót négy adóalanytól meg is kaptak.
Az ügy kapcsán Mogyorósiné Gábor hajnalka hangsúlyozta, a hasonló esetek elkerülhetők, ha az adóalanyok tisztában vannak azzal, hogy APEH-vizsgálatot revizor nem kezdeményezhet, ahhoz adóhatósági határozat kell, amit csak osztályvezetők, esetleg annál magasabb beosztásban lévő hivatalnokok írhatnak alá. Ugyan ez a helyzet a vizsgálat lezárásáa esetében is: az arról szóló határozatot is legalább osztályívezetői beosztásban lévő hivatalnok hozhat, illetve írhat alá.
