Ezek egykor megolvadt kőzetek által kitöltött, mára megszilárdult, sík felszínű képződmények. A speciális felszínformák egy-egy becsapódás nyomán keletkezett, a robbanás hőjétől megolvadt, majd lejtőirányban lefolyt és a mélyedésekben felhalmozódott kőzetolvadék megszilárdult területei.
Eloszlásuk és jellegük sokat elárul a becsapódásos folyamat eredményeiről és a holdi felszínalakulásról;
térképezésük egyelőre még mindig kézi úton a legegyszerűbb.
A becsapódáskor kidobott vagy lávaszerűen áramló kőzetolvadék által szállított sziklákat is érdemes azonosítani, meghatározva az elhelyezkedésüket és a méretüket. A kisebb kráterek azonosítása is része a kutatási programnak, mindezek együttes értékelése rámutat a holdfelszíni folyamatokra, a különböző méretű kráterek közötti eltérésekre és a robbanás hatásának különbségeire.
Mindezen alakzatok térképezése „kézi módszerrel” a leghatékonyabb. Noha napjaink mesterséges intelligenciával és gépi tanulással támogatott szoftverei automatikusan is képesek a felszín térképezésére és klasszifikálásra – ugyanakkor a változó holdi fényviszonyok között az emberi munka tűnik egyelőre eredményesebbnek, amihez pedig a közösség segítsége sokat számít, hiszen hatalmas adatmennyiségről van szó.
Ha részt kívánunk venni a Hold térképezésében és az olvadéktócsák, valamint kráterek és sziklák eloszlása közötti kapcsolat felderítésében, a NASA által támogatott oldalon kell regisztrálni, írja a csillagászat.hu. A regisztráció után néhány alapvető jogi feltételt el kell fogadnunk, majd egy útmutató oldalra jutunk, ahol megismerkedhetünk a programmal, illetve kipróbálhatjuk magát a digitalizálást is. Ezt megelőzőn még fel kell építenünk a saját profilunkat, ami néhány perc alatt elvégezhető.
Ha mindezek sikeresen megtörténnek, elkezdhetjük a munkát, amivel kísérőnk felszínfejlődésének megértésében segítünk. Az online aktivitást érdemes kiegészíteni egy kis távcsöves nézelődéssel is – nagyobb alakzatok megismerésére a legegyszerűbb távcső is használható a Holdnál. Ha nincs megfelelő műszerünk, keressünk egy közeli csillagvizsgálót vagy tájékozódjunk az MCSE Hold megfigyelő oldalán, illetve kereshetünk online holdas térképeket is a neten. A távcsövezés ideálisan egészíti ki a részletes űrszondás adatok feldolgozását, és teljes élményt nyújt. Ha azonosítottunk jó néhány sziklát, esetleg megszilárdult lávatócsát, keressük meg a vidéket távcsővel is – utóbbinál természetesen nem látjuk az apró részleteket, de mégis élvezetes saját szemünkkel is megnézni a vidéket, amit online térképeztünk.
