Zapatero: Csak jó nekünk, ha feszültség van!

A José Sócrates portugál szocialista kormányfő ügyében meginduló vizsgálatról írt a Portugal Diário. A spanyol El Mundo a spanyol baloldali kormányelnök, José Luis Rodríguez újabb elszólását osztotta meg olvasótáborával, illetve közölte, miért sorolták hátrább Spanyolországot egy nemzetközileg jegyzett listán.

portugaldiario.iol.pt – Portugália

Szerdán a portugál honlap is foglalkozott a kényes hírrel: Guarda város képviselő-testületének elnöke bizottságot hozott létre, hogy kiderítse, történtek-e szabálytalanságok a jelenlegi szocialista miniszterelnök, José Sócrates által aláírt építési tervek engedélyeivel kapcsolatban a 80-as években.

elmundo.es – Spanyolország

A spanyol jobboldali újság szerdán szellőztette meg José Luis Rodríguez Zapatero újabb elszólását. A spanyol baloldali kormányfő ugyanis a hétfői tévéfelvétel után elfelejtette, hogy még nem kapcsolták ki a mikrofonokat. Ignatio Gabilondo, a Negyedik csatorna riportere a tévéfelvétel után feltett neki egy interjúból kimaradt kérdést: „Hogy értékelitek a jelenlegi felméréseket?” Zapatero pedig így válaszolt: „Jól, semmi baj, csak jó nekünk, ha feszültség van.” A lap gazdasági rovatának egyik írása visszaigazolta a romló spanyol gazdasági eredményeket: Spanyolország kikerült a 25 legvonzóbb külföldi befektetési célpont listájáról, pedig 2005-ben még a 17. helyen állt. 2003-ban 21 milliárd eurós külföldi befektetést érkezett az országba, egy évvel később már csak 8 milliárd. Most Kína és India vezeti a listát, de 15 fejlődő ország is szerepel rajta, köztük Brazília, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek az első tízben, de először került be Bahrein, Dél-Afrika, Kuvait, Katar és Omán. Martin Walker, a Global Business Policy Council rangidős igazgatója hangsúlyozta, a kedvező földrajzi elhelyezkedésen kívül a kormányok, illetve politikájuk vonzzák a külföldi befektetőket az adott országba. Spanyolország esetében most az Egyesült Államokból kiinduló jelzáloghitel-válság, a spanyol gazdaság versenyképességének csökkenése, illetve a megugró infláció okozta a visszaesést.