Kulcsár Anna: Kérjük mindezt egy másik precedensre hivatkozva. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – az adatvédelmi ombudsman jogkörében eljárva – 2001. október 8-án a következő állásfoglalást adta: „A bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szakvélemények a törvény értelmében közérdekű adatnak minősülnek.” Az általános érvényű indokolás szerint azok a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek, amelyek, akik az állammal bármiféle üzleti kapcsolatba kerülnek, nem hivatkozhatnak üzleti titkaikra. Kötelesek adataik nyilvánosságra hozatalát eltűrni, olyan mértékben, amely a közpénz felhasználásának ellenőrzését lehetővé teszi. A gázvezetékrendszer tervezéséről, megépítéséről, működtetéséről megkötött kormányközi keretszerződés harminc évre szól. Módosítása írásban lehetséges. A felek nézetkülönbségeit tárgyalásokkal kell megoldani, és jegyzőkönyvileg rögzíteni. Azt vajon ki és hogyan rögzíti, hogy a kormány kétségkívül megkerülte a hazai alkotmányos szabályozást, és elvonta a törvényhozó hatalom jogkörét? A kabinet ugyanis kormányközi magánjogi megállapodással érvényesen nem fektetheti be a közpénzt üzleti vállalkozásba. Mint az köztudomású, a Magyar Köztársaság jelenleg nem nyílt részvénytársaság.
(Magyar Nemzet, 2008. március 4.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!