Nyílt szabványokkal 100 milliárdot spórolhatnánk?

A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (Open Document Format Alliance) magyar tagozata petíciót nyújt be a Magyar Kormánynak, amelyben azt javasolja, hogy az európai gyakorlat mintájára Magyarország haladéktalanul térjen át az uniós normáknak megfelelő, költséghatékony nyílt szabványok alkalmazására. A szövetség számításai szerint az áttérés a közigazgatásban és az oktatásban legalább 100 milliárd forintos megtakartakarítást eredményezhet a következő három-négy évben.

MNO
2008. 04. 16. 3:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODF Alliance) 2006. márciusában jött létre az Egyesült Államokban, azzal a céllal, hogy képzéssel, információ-átadással, szakmai tudásbázissal segítse a közszolgálatban tevékenykedőket és törvényalkotókat abban, hogy az exponenciálisan növekvő mennyiségű elektronikus dokumentumokat elsődlegesen OpenDocumentum formátumban (ODF) tárolják.

Ez a több éve elfogadott világszabvány és nyílt platform, amelyet az informatikai ipar legfontosabb szereplői egyként támogatnak, lehetővé teszi, hogy bármiképp is változzék a technológia, az elektronikus iratok teljes mértékben elérhetők, szerkeszthetők és menthetők legyenek, akár évtizedek múlva is.

Az ODFA magyar tagozata 2008. március 26-án jelentette be megalakulását, a történelem során először megtartott „az elektronikus dokumentumok szabadságának" ünnepén. Az új évfordulóval a dokumentumformátumok nyitottságának jelentőségére emlékeztetnek a szervezők. A szövetség arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a hazai gazdasági és közigazgatási, államigazgatási szervezetek munkájában, a magánszférában és a civil szférában is egyre nagyobb teret nyerő digitális dokumentumok megőrzése, archiválása, későbbi megnyitása és olvashatósága egyre bizonytalanabb. Erre a problémára állításuk szerint csak egy olyan formátum jelent megoldást, amely szabványos, és ez a szabvány nyílt, vagyis bárki által megismerhető és használható.

A hazai államigazgatásban és a közoktatásban uralkodó jelenlegi közbeszerzési gyakorlat lehetetlenné teszi az intézmények áttérését nyílt szabványokra, s versenyellenes módon kifejezetten egy gyártó termékeit részesíti előnyben.

Az Európai Unió 2002 óta ajánlja a nyílt szabványok (ideértve a nyílt dokumentumformátumok) használatát a tagállamok intézményeinek. Az uniós tagállamok az ajánlás hatására 2005-ben szinte kivétel nélkül felmérték a nyílt sztenderdek bevezetésével kapcsolatos lehetőséget. 2006-ig már egész tartományok (Extremadura, Andalúzia) és városok százai tértek át nyílt szabványok használatára, sőt Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Horvátország kormányrendeletben határozott a nyílt szabványok és a nyílt forráskód kötelező alkalmazásáról a teljes államigazgatásban és közoktatásban. A tapasztalatok egyértelműen igazolták, hogy a nyílt szabványok bevezetésével az állam már rövid távon is jelentős megtakarításokat könyvelhet el. A Kelet-Európai országokban is elkezdődtek a migrálással kapcsolatos előkészületek, a Cseh Köztársaság, Románia, Bulgária és Szlovákia sikeres pilot projektjei szintén igazolták a nyílt szabványok létjogosultságát az oktatásban és a közigazgatásban. A nyílt szabvány már most is jelentős hasznot termel az Uniónak, ha az Unióban lévő összes nyílt forráskódú rendszert magántulajdonban lévő alkalmazásokkal helyettesítenénk, mintegy 12 milliárd euró megtakarítástól esnének el.

A tagállamok többsége már elvégezte az átállás következményeinek felmérését: Szlovákia egy felmérés szerint 465 millió eurót (120 milliárd Ft) spórolhat a váltással a következő 6-8 évben. Az Európai Közösség 2010-től irányelvben szabályozza, hogy a közbeszerzési eljárásokon csak olyan termékekkel lehet indulni, amelyek megfelelnek a nyílt szabványoknak.

Nyílt formátumú dokumentumok pl. ODF alkalmazásával az oktatásban és a közigazgatásban már rövid távon is évi 15-20 milliárd forintnyi összeget takaríthat meg a magyar állam. A szövetség számításai szerint egy gyártófüggetlen, gondosan kidolgozott informatikai stratégia követésével a következő négy-öt évben mintegy 100-110 milliárd forintot takaríthat meg az ország. Az áttérés eredményeképpen valóságos verseny alakulhat ki a piacon, az állami és céges informatikai büdzsék jóval hatékonyabb módon kerülhetnek felhasználásra, s az elmúlt évekkel ellentétben a hazai informatikai vállalkozások is esélyhez juthatnának hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, s jelentősen emelkedne a digitális írástudók száma is. A szövetség által javasolt informatikai racionalizálás teljes mértékben összhangban van a konvergenciaprogrammal, semmiféle racionális társadalmi vagy politikai érdeket sem sért meg – írják közleményükben.

(MNO)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.