Így most már egyszerre három büntetőbírósági eljárás van folyamatban a hat évvel ezelőtti, nyolc áldozatot követelő bankrablás miatt. Kaiser Ede perújítása mellett, amit a Fővárosi Bíróságon tárgyalnak majd, április eleje óta vádemelés folytán bírósági szakban van a W. Róbert elleni eljárás a Fejér Megyei Bíróságon. Továbbá a Kaiserrel együtt négy éve megvádolt Hajdú László ellen megismételt eljárás zajlik a Fővárosi Bíróságon, bár ebben az ügyben a legutóbbi tárgyaláson már az ügyész is a vád módosítását kérte, mondván, hogy Hajdú nem bűnös a móri mészárlás vádpontjában.
Dezső Antal elmondta: a tábla Kaiser móri bankrablással kapcsolatos jogerős elítélése ügyében perújítást elrendelő végzése az eljárás ismerői számára semmi újdonságot nem tartalmaz. A tábla határozata utal a két új elkövető több mint egy évvel ezelőtti őrizetbe vételére, a móri helyszínen rögzített nyomokra, az elkövetéskor használt fegyverekre, N. László tavalyi előzetes letartóztatása során elkövetett öngyilkosságára és a W. Róbert ellen pár hete emelt vádra. Kaiser ügyvédje hozzátette: a bizonyítékok java részét a Nemzeti Nyomozó Iroda egy éve nyilvánosságra hozta, ezen alapult akkor a perújításra irányuló védői indítvány.
Kérdésre válaszolva Dezső Antal megjegyezte: érthetetlen, miért várt a perújítás elrendelésével több mint egy évet a bíróság. Április 14-én, a móri üggyel is vádolt Hajdú megismételt eljárásának tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon a móri üggyel Hajdútól teljesen függetlenül szintén megvádolt W. Róbert tanúként azt vallotta: Hajdúéknak semmi közük a cselekményhez. Ezután kérte vádbeszédében az ügyész annak kimondását, hogy Hajdú László nem bűnös a móri ügyben. Ugyanakkor több más erőszakos bűncselekmény miatt fegyházbüntetés kiszabását kérte.
A vádbeszéd után a védők felkészülési időt kértek, ezért a bíróság április 28-ra halasztotta a következő tárgyalást, amikor a védőbeszédek következnek, határozathozatal május 16-án várható Hajdú ügyében. Az új vádlottra, a Tatabányán született, 35 éves W. Róbertre a börtönben tavaly öngyilkosságot elkövetett N. Lászlóval együtt több mint egy éve figyeltek fel a bűnüldöző hatóságok. A Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly januárban jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, pár hét múlva pedig elfogták a két új gyanúsítottat. Eközben Hajdú ellen folyt tovább a megismételt eljárás a móri mészárlás, illetve más erőszakos cselekmények vádjával, Kaiser Ede pedig szintén a móri ügy és más erőszakos bűncselekmények miatt már két és fél éve jogerősen kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését tölti. Hajdú Lászlót a korábbi elsőfokú eljárásban – amikor a móri ügy vonatkozásában nem mondták ki bűnösségét – a móri bankrablástól független, egyéb vádpontok miatt 15 évre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. Azt a döntést azonban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, így került sor a Fővárosi Bíróságon jelenleg folyamatban lévő megismételt eljárásra, melynek kezdetén Hajdút, aki addig a móri bankrablással kapcsolatban csak bűnsegédként – a gyilkos fegyverek beszerzőjeként – állt bíróság előtt, azzal vádolta meg a Fővárosi Főügyészség, hogy a móri gyilkosságok tettese. Ezt a vádat módosította az április 14-i tárgyaláson az ügyészség akként, hogy a móri cselekményekben Hajdút már nem tartja bűnösnek.
Dezső Antal korábban az MTI érdeklődésére elmondta: nincs tudomása olyan bírósági, ügyészségi vagy rendőrségi vizsgálatokról, melyek a móri ügy általános tanulságainak feltárására irányulnának, pedig nagyon fontos lenne, hogy ehhez hasonló eset többé ne fordulhasson elő. Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a hatóságok kártérítési felelőssége azért, amit Hajdúnak és Kaisernek kellett és kell még jelenleg is kiállnia a móri ügy vádlottja, illetve elítéltjeként, Dezső Antal korábban annyit mondott: ez a kérdés korai, csak akkor vizsgálható, ha majd jogerősen kimondja ártatlanságukat a bíróság. A móri ügyben egyszer már ítéltek meg kártérítést felételezett elkövetőnek: Horváth Szilárd több százezer forintos kártérítési pert nyert a rendőrség ellen, mert a nyomozás kezdeti szakaszában a móri bankrablás tetteseként beszélt róla az ORFK, de ez utóbb teljesen téves feltételezésnek bizonyult. Hajdú László és Kaiser Ede az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét a móri ügyben.
(MTI)
Mutatjuk, hogy meddig maradnak a mínuszok