A bejelentés iszonyú nagy riadalmat okozott a kádári hatalom köreiben, hiszen egy legális szervezet lényegében feketén-fehéren deklarálta, hogy immár nyíltan ellenzéki szerepet vállal. A JAK-füzetek sorozat megkezdésének igényével pedig kertelés nélkül kimondtuk, hogy meg akarjuk kerülni a cenzúrát, ami hivatalosan Magyarországon ugyan nem volt, de sokkal inkább működött, mint ahol (például Lengyelországban) hivatalosan is létezett, hiszen a kiadókban legalább három „lektor”, egy főszerkesztő, egy úgynevezett szuperlektor is átnézte a kéziratokat, s könyörtelenül kirostálta, vagy tompította a rendszerellenes allúziókat.
Bár olykor igen csak „elaludtak” (nem egyszer szándékosan) a cenzorok. Az utolsó engedélyeztetési fórum, az úgynevezett kiadói főigazgatóság is vétójoggal rendelkezett. A JAK ezt a végső cenzúrázást is meg akarta szüntetni. A József Attila Kört először felfüggesztették, majd rehabilitálták, a JAK-füzetek sorozat 1982 decemberében elindult, botrányokat keltett, amelyek aztán elaludtak.
Tény, hogy a JAK akkor a gondolat- és sajtószabadság úttörőjének számított. Ám a rendszerváltozás után, kiváltképpen 1994-től kezdve, a kommunisták és a velük szövetségessé vált liberálisok első visszatérésekor túlságosan közel került a hatalomhoz, s az akkori-jelenlegi kormány szellemiségéhez. Éppen ezért (valljuk be) szükségessé vált egy nemzeti elkötelezettségű, (e sorok írójának magánvéleménye szerint) fiatal írószervezet létrejötte. (Azért emelem ki, hogy ez csak a saját véleményem, mert a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) mindig is hangsúlyozta, hogy nem valami ellen, hanem valamiért jött létre.)
Ám az íróvilág is, tetszik-nem tetszik, kétpólusú lett. Akár tagadják egyesek, akár nem, tény, hogy a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetsége és a Magyar Írók Egyesülete inkább a nemzeti, polgári jobboldalhoz, a Szépírók Társasága és a József Attila Kör inkább a jelenlegi és az 1990 előtti hatalomhoz lojális írókat tömöríti.
A Fiatal Írók Szövetsége 1998-ban született meg L. Simon László költő, irodalomtörténész elnökletével, azzal a céllal, hogy jelentős szerepet vállaljon a fiatal magyar írók képviseletében. A határokon átívelő művészeti, szakmai érdekeket képviselő, valamint minden tehetséges harmincöt év alatti magyar alkotót tömörítő szervezet mára reprezentatív irodalmi társulássá vált. Az elmúlt tíz esztendő tapasztalatainak, sikereinek összefoglalásaként a FISZ az évfordulóra ünnepi eseménysorozattal készül, amely az április 17-18-án Budapesten tartandó központi rendezvénnyel kezdődik, a Gloria Jean's Coffees Hősök tere nevű kávéházban.
A jelenlegi elnök, Bednanics Gábor irodalomtörténész április 17-én délelőtt tíz órakor nyitja meg a rendezvényt. Ezt követően Pápay György moderátori irányításával beszélget a szervezet korábbi és jelenlegi elnöke, L. Simon László (jelenleg a Magyar Írószövetség titkára) és Bednanics Gábor. Gádor Tamás színművész felolvasást tart a FISZ tagjainak műveiből, akikkel utána Bednanics Gábor beszélget.
A központi rendezvény április 17-én délután ötkor folytatódik a Rock Randevú Klubban (Bp. VI.Hunyadi tér 11.). Itt a FISZ-pályázat győztesei – Nemes András, Bajnóczy Zoltán, Balla István, Finy Petra, Burus János Botond, Sütő Csaba András – adnak műsort Pápay György irányításával. Végül szombaton, április 18-án délelőtt tízkor a Károly Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán (Bp. Reviczky u. 4/C) szimpózium kezdődik a fiatal irodalom kiadásának lehetőségeiről.
További rendezvények lesznek április 24-én Veszprémben, április 25-én Székesfehérváron, május 5-én, Szegeden, május 6-án Szabadkán, május 7-én Zentán, május 8-án Újvidéken, május 24-én Kolozsváron, május 25-én Csíkszeredán, május 29-én Érsekújváron.
