Tõkéczki László: S innen, illetve ennek távlatában aztán könnyű osztani az észt s a jövőt. Sőt már minden rendben is van. A menedzserszocializmus képviselői sok tíz milliós végkielégítésekkel teszik versenyképessé (vagyis minimalizált foglalkoztatásúvá és szolgáltatásúvá) a világot. A jelszó az, hogy nincs ingyenebéd! Függetlenül attól, hogy ki menynyit fizetett ki egyébként saját biztosítására. S közben a milliárdos zagyva miniszterelnöki ember cége kedvezménynyel kap áramot. Nyilván az olyan sokat emlegetett rászorultsági elv alapján. Ám úgy látszik, a végjáték elindult, s a nagy eszű örök népboldogítók végre elmondják egymásról az igazat is. Jól oda kell figyelni és tanulni mindebből. De a legfontosabb az volna, ha a nosztalgikus magyar társadalomrészek megértenék: a mostani koalíciós pártoknak számukra nincs emelkedési programjuk. A gyurcsányizmus csoportérdekű hatalmi tevékenység csupán, amely március 9-én éppen azon tört össze, hogy a népnek csak terhet akart ígérni, s az egészségbiztosítás fenntartott szocialista „reformja” is csak azt ígéri. Ezen „modernizációs” pénzbehajtások nélkül a gyurcsányizmus nem más, mint a közpénzek baráti magánzsebekbe terelése. Pillanatnyilag ezt még totális, de primitív propaganda homályosítja sokaknál. Viszont az egyetemes magyarság érdekeiből semmi nincs – Gyurcsány és csapata nem is érti, hogy ez ügyben miről lenne szó.
(Magyar Nemzet, 2008. április 14.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!