A XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szerdai sajtótájékoztatóján Zentai Péter László örömmel és szorongva jelentette be immár másodízben ugyanazon a helyszínen, a Millenniumi Városközpont (sokan a Jövő Házának nevezik) Osztovits Leventéről elnevezett termében: fájó szívvel, de a realitásokat tudomásul véve a fesztivál hűtlenné vált az eredeti helyszínhez, a Budapest Kongresszusi Központhoz.
Tény, hogy szűknek bizonyult a hely, bár jó idő esetében rendelkezésre állt ott az egész park is. A BAH-csomópont könnyen megközelíthető járművel is, de tömegközlekedéssel még inkább, központi helyen van. És ami a legfontosabb, az emberek megszokták. Kockázatos dolog szakítani egy szimbolikus értékűvé vált helyszínnel.
A másik sarkalatos kérdésről a sajtótájékoztatón nem esett szó, de írótársak a Magyar Írószövetségben naponta dohognak: a budapesti nemzetközi könyvfesztivál központi rendezvényein és a fesztiválon nagyrészt a Szépírók Társaságának tagjai szerepelnek. A helyzet az évek során némiképp és olykor javulni látszik, mindig szerepel egy bizonyos nemzeti elkötelezettségű százalék, de főként a kiadók sátrainál tartott dedikálásokon. (Az úgynevezett születésnapi szalonba meghívott írók listája is szelektív, szinte minden évben megfeledkeznek valaki(k)nek, általában nemzeti elkötelezettségét vállaló ismert írónak a születésnapjáról.) Bár erről beszélni valószínűleg ünneprontás éppen a könyvfesztivál április 24-i kezdőnapján. A dolog azzal magyarázható, hogy ez a fesztivál nem az íróké, hanem a kiadóké.
Zentai Péter László utalt is erre, mondván: sokan össze is tévesztik ma már a különféle könyves nagyrendezvényeket és irodalmi ünnepeket. Kezdődik április 11-én, József Attila születésnapján, ami nálunk a költészet napja. Ehhez kapcsolódik a Ráday utcai költészeti fesztivál (amelyre jellemző adalék, hogy a fesztivál utcájának közelségében él, és a református egyetemen tanít Petrőczi Éva jeles, református lelkiségű költőnő, aki eddig egyszer sem szerepelt a meghívottak sorában). A budapesti könyvfesztivált általában a költészet napja után, áprilisban tartják, a könyv és a szerzői jog világnapján, április 22-e környékén, vigyázva arra, hogy ne húsvétra essen. (Bár az egyik, megemlítésre is érdemtelen bulvárlapocskában egy újságíró a húsvét, a legnagyobb keresztény ünnep fontosságát megkérdőjelezve dicsérte a budapesti nemzetközi könyvfesztivált, mondván: az az igazi tavaszünnep, nem a húsvét.)
Az ünnepi könyvhét – a meteorológiai nyár első hetén tartjuk – igazi magyar különlegesség, hugarikum, amelyért irigyelnek bennünket a világ minden táján, mert arról fogalmuk sincs, hogy nálunk a huszonegyedik század harmadik esztendeje óta gyakorlatilag érvényesíthetetlenek a szerzői jogok, eltörölték az írói honoráriumot, sorra mennek tönkre a szépirodalomra szakosodott könyvkiadók, ellehetetlenülnek a folyóiratok, és az új, a kortárs magyar irodalom kötetei nem kerülnek be a könyvtárakba.
A sok fesztivál a panem et circenses tipikus esete. A XV. jubileumi könyvfesztivál csütörtökön délután háromkor kezdődik a jelenlegi kultuszminiszter és a díszvendég ország, Kína egyik helyettes miniszterének avatóbeszédével. Utána az idei fesztivál díszvendégével, az észak-amerikai Bret Easton Ellisszel folytatódik pódiumbeszégetés, melynek végén Ellis átveszi a Budapest-nagydíjat. A fesztivál vasárnap zárul a hagyományos Születésnapi Irodalmi Szalonnal, ahol többek között Hubay Miklóst a kilencvenedik, Juhász Ferencet a nyolcvanadik, Marsall Lászlót, Iszlai Zoltánt a hetvenötödik, Ágh Istvánt, Szilágyi Istvánt, Báger Gusztávot a hetvenedik születésnapján köszöntik.
A pénteki napon a Kortárs Kiadó sátránál délután háromkor dedikálja Fehér Béla író az Alszik a doki Betlehemben című regényét. A Nap Kiadó sátránál délután négykor a hetvenéves Ágh István, Mohay Tamás és Sas Péter dedikálja új könyvét. Nemrégiben, március 24-én hetvenedik születésnapján köszöntöttük Ágh Istvánt, a költőt, a lírai prózaírót, a Hetek költőcsoport tagját, akinek verseiben a szikeéles metaforák és az önostorozó intellektualizmus teremtenek egyedi, veretes egységet. (Új kötetéről, a Kidöntött fáink suttogása című életrajzi regényről a szombati Magyar Nemzetben olvashatunk elismerő kritikát.)
Igazi regény, kiváló alkotás Temesi Ferenc József Attila-díjas író Amszterdam stb. című kötete. Az író elmondta lapunknak, hogy ő egész életében mindig ugyanazt az egy regényt írja, mint ahogy mindenki más. Sőt az igazi író mindig egy bizonyos regényt szeretne megírni, ami egészen talán soha nem készül el.
Szombat délután 14.30-tól 18-ig a Lázár Ervin-teremben játszódik le a fesztivál egyik hagyományos rendezvénye, az európai első kötetesek fesztiválja. Vasárnap déli kettőkor a kiváló illusztrátor, Gábor Emese dedikálja Wass Albert Csámpás, a vadrucafiú című mesekönyvét. Akkor már tudni fogjuk, hogy vajon okkal, joggal félt-e Zentai Péter László attól, hogy a közönség szeretni, vagy utálni fogja a fesztivál környezetváltozását.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
