A XVI. Szent István Könyvhetet a hagyományoknak megfelelően Erdő Péter bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek nyitotta meg hétfőn a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. A kiadványokat Sarbak Gábor teológiaprofesszor, a Szent István Társulat elnöke és Rózsa Huba egyetemi tanár, a Szent István Társulat alelnöke méltatták. Farkas Olivér költő, a Szent István Társulat igazgatója elmondta, hogy az idei évben, a Biblia évében ünnepli fennállásának százhatvanadik évfordulóját Magyarország legrégibb ma is létező könyvműhelye. A kiadót őseink jeles esztendőben, az 1848-as forradalom és szabadságharc évében alapították. Megéltek fénykorokat és mélypontokat – tűnődött a katolikus költő-igazgató. Talán a legnehezebb időszak a pártállami évekhez kötődik, amikor a Szent István Társulat szinte egyedüli fároszként próbált helyt állni a katolikus könyvkiadásban. Mégis, százötven év során, s a legnehezebb, állam-ateista és szocialista időkben is, az óvodás korosztályúaktól az egyetemi diákok nemzedékéig hívők és a hitüket keresők nevelkedtek a Szent István Társulat könyvein. A műhely karitatív tevékenysége kiterjed iskolák, kórházak, börtönök megsegítésére is, több tízezernyi szegény sorsú diák jutott tankönyvekhez, ingyenesen kötelező olvasmányokhoz a kiadó ajándékozási akcióinak segítségével. A Szent István Társulat e jószolgálatot nem csak kampányszerűen, egy-egy sátoros ünnephez, vagy jeles évfordulóhoz kapcsolódóan folytatja, hanem egész éven át. Érdemeiért 1923-ban XI. Piusz pápa az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 2001-ben a Fidesz-kormány javaslatára a Magyarország Alapítvány Magyar Örökség-díjjal tüntette ki.
A Ferenciek terén fölállított huszonkét jurta-sátort Makovecz Imre Kossuth-díjas művész, a szerves építészet nagymestere tervezte. Ezekben a pavilonokban idén immár harmincnégy katolikus, protestáns, illetve szerzetesrendekhez kötődő műhely, valamint több magán-könyvkiadó és felekezeti újság kínálta kiadványait, köztük több, mint nyolcvan friss könyvheti kötetet. Minden délután háromtól hatig összesen mintegy hatvan szerző, teológusok, irodalomtörténészek, írók dedikáltatták könyveiket. A két új Stephanus-díjas alkotó, az irodalmi kategóriában Rónay László irodalomtörténész-professzor, a teológiai kategóriában Anton Ziegenaus, az augsburgi egyetem dogmatika professzora kezdte a dedikálások sorát. Rónay László Leletmentés – Katolikus költők a XX. században című könyvének tanulmányaiban a jeles irodalomtörténész a műfajt meghatározó szerzők életén és művein át mutatja be a katolikus irodalomszemlélet kialakulását. A könyv horizontja egy egész évszázadot ível át, többek között Sík Sándor, Prohászka Ottokár, Mécs László, II. János Pál pápa (Karol Wojtyla) irodalmi munkáit elemzi a jeles kutató, aki a pártállami években sem rejtette véka alá keresztény hitét és meggyőződését. Rónay László egy irodalmi anekdotába burkolta hitvallását. Elmesélte, ahogy a nagy bohém hírében álló Tersánszky Józsi Jenő, a magyar csavargóirodalom óriása egy verőfényes napon eltérítette őt, a fiatal kezdő irodalmárt hivatalos elfoglaltságaitól, s bemutatta kedvenc budai irodalmi kocsmájában a magyar irodalom színe-javának. Attól kezdve ő is gyakori vendégként fordult meg a hangulatos borozóban, ám egyszer észlelte, hogy Tersánszky teljesen elmaradt. Mint megtudta, a nagy bohém otthon ápolta, etette mozgásképtelenné vált feleségét. Ekkor fogant meg ars poeticája: az igazi író zsinórmértéke a szeretet és az a törekvés, hogy használjon az embereknek.
A teológiai Stephanus-díj új birtokosa, Anton Ziegenaus professzor könyve, A teremtés jövője Istenben. Eszkatológia az alcímhez híven az eszkatológiáról elmélkedik első sorban. Az eszkatológia az egyház tanítását foglalja össze a végső dolgokról, a halál utáni életről. Az író mesterével, a legendás eszkatologus, Leo Scheffczyk bíborossal közösen írta és szerkesztette a Katolikus Dogmatika című nyolckötetes sorozatot, amely a szakterület legkiválóbb munkái közé tartozik. E sorozatból magyarul a Mariológia – a Szűz Máriáról szóló értekezések gyűjteménye, valamint immár frissen kiadott A teremtés jövője Istenben. Eszkatológia jelent meg. Farkas Olivér költő, a Szent István Társulat igazgatója elmondta: a kiadó ajándékaként a különböző méretű, reprezentatív díszkiadású Biblia-család tagjait ötvenszázalékos kedvezménnyel árusították a könyvhét időtartamára, a Biblia évének tiszteletére. Ugyanezt tették a protestáns kiadók is, a reformátusok is féláron adták a Károly-bibliát. A könyvhét végén elmondhatjuk, hogy a Szentírás fölényesen vezeti a vásárlási versenylistát.
A könyvhét második napjának igazi csodája volt, hogy a zimankós, esős idő ellenére hatalmas sorok kígyóztak Erdő Péter bíboros-prímás esztergomi érsek dedikáló asztala előtt. Az emberek egyik kezükben esernyővel, a másikban Erdő Péter valamelyik teológiai művével, vagy a Kairosz kiadásában megjelent friss életút-interjúval köszöntötték a kiváló tudós-bíborost, s nem akarták elengedni hat óra után sem, pedig az eső az est beálltáig nem nagyon szünetelt. Joggal mondhatjuk – Mindszenty József hercegprímássága óta először – hogy újra népszerű hazánkban a magyar katolikus egyházfő.
A második legnépszerűbb egyházi kiadványnak bizonyult Joseph Ratzinger – azaz XVI. Benedek pápa A közép fölfedezése című könyve. A kötet többek között a hit, az egyház, az ökumené és a napi politika területeit tárgyalja, s híven mutatja be Ratzinger bíboros teológiáját, négy évtized tanulmányainak, előadásainak, cikkeinek tükrében. A teológiatudósként is rendkívüli teljesítményt fölmutató pápa egyrészt elméleti szempontból igyekszik eligazítást adni a hívőknek az újkori tudományok forgatagában, másrészt gyakorlati útmutatásokkal is szolgál az élet egyre bonyolultabbá váló útvesztőiben. Szép számban vették a protestáns Kálvin János Kiadó és a Harmat Kiadó sátránál Lovas András gazdagréti református lelkész Ölelésben című házassági tanácsadó kötetét, valamint a Mózest, amely a tudós lelkipásztor igehirdetéseiből tartalmaz a népszerű lelkipásztor-író által szerkesztett változatban egy csokorra valót.
A szépirodalmi művek listáján Jókai Anna Breviárium, valamint a Ne féljetek! című kötete nyerte meg a "dedikálási versenyt". Sokan keresték Czigány György Égi kémia című különleges kötetét, amely együtt tartalmaz verseket és kisesszéket. Kindelmann Győző Gyémánt a tűzben című regénye, Szentmihályi Szabó Péter Lázadók című, Dózsa Györgyről szóló regénye is sikert aratott, amelynek érdekessége, hogy a kötet az író édesapjának kéziratban maradt regényét is tartalmazza. Az apa Dózsa Györgyöt még a történelmi tanulmányainkból ismerős paraszt-forradalmárként, a fia már a valóságnak megfelelően mutatja meg, aki jelentős mértékben felelős a mohácsi vészért is. A két iker-regény irodalmi műként egyaránt hiteles, megmutatja az érem két oldalát.
Hétfőtől péntekig az irodalom és a teológia volt a Szent István Könyvhét főszereplője. Az utolsó, összművészeti fesztiválszerű napnak is kedvezett az időjárás, így meglehetősen sokan érkeztek a zárórendezvényekre. Ezen többek között Isten és a természet segítségével című könyvét mutatta be Béky László a reggeli órákban, délután Mácz István íróval találkozhattak az olvasók. Az Éghajlat Kiadó sátránál tartott pódiumbeszélgetésen Jankovics Marcell Cannes-i Arany Pálma-díjas filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Kovács Lajos Péter filmrendező, az Éghajlat Kiadó és irodalmi kávéház igazgatója elmélkedtek közösen a hit, a szakralitás szerepéről szekularizált világunkban. Az utolsó nap első sorban a gyerekek érdeklődésére tartott számot. Játszóház, a Babszem gyermektánc csoport és a Gágogó együttes szórakoztatta a térre érkező kicsinyeket. A komolyzene kedvelői is találtak fülükre és fogukra valót, a déli tizenkét órás harangszó után fölcsendült a Saltarello reneszánsz együttes muzsikája. Délután öttől hatig táncmuzsikát szolgáltatott a Chameleon Big Band.
A szombati zárás után immár nyilvánvaló, hogy beérett a Szent István Társulat tizenhat esztendős munkájának gyümölcse. A Ferenciek tere igazi agorává, a keresztény könyvkarnevál szimbolikus helyszínévé vált. A részt vevő protestáns és katolikus egyházi kiadók, valamint a szakrális könyvek kiadására szakosodott magánkiadók megértették, hogy a fesztivál ökumenikus jellegűvé fejlődött, s igazi otthont adott a spirituális irodalommal és a teológiával foglalkozó műhelyeknek. S talán ez a hat nap legfőbb nyeresége.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
